Közös állásfoglalás a magyarországi civilellenes törvényről
2017. június 13-án a magyar országgyűlés elfogadta a a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A jogszabály beleilleszkedik abba a 2013óta tartó intézkedéssorozatba, amelynek célja azoknak a civil szervezeteknek a hiteltelenítése és elnémítása, amelyek megpróbálják rábírni a kormányt a korrupcióellenességgel, környezetvédelemmel, alapjogokkal, demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos kötelezettségeinek betartására. Ezeket az intézkedéseket egészíti ki egyes kormánytagok alaptalan vádaskodása, a kormánypárti média félrevezető tájékoztatása, az „Állítsuk meg Brüsszelt!”-féle úgy nevezett konzultáció, illetve különféle igazolhatatlan eljárások indítása.
Az Európai Parlament a magyar helyzetről szóló 2017. május 17-i határozatábanazonmód felszólította a magyar kormányt a T/14967 számú törvénytervezet visszavonására. Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke aggodalmát fejezte ki, amiért a jogszabálytervezet nem felel meg az uniós törvényeknek, így például a tőke szabad áramlására vonatkozó szabályoknak. Az EU Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa ugyancsak aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a jogszabálytervezet ellentmond az európai alapjogi normáknak. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2162 sz. (2017-es) határozatában arra kérte a magyar kormányt, hogy a Velencei Bizottság véleményétől függően függessze fel a törvénytervezet országgyűlési vitáját.
Mindennek ellenére elfogadása előtt csak felületes változtatásokat eszközöltek a törvény szövegében, amely így végső formájában is ellentmond egy sor uniós jogszabálynak, így a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló 2015/849 sz. irányelvnek, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 63-dik cikkének, a tőke szabad áramlásáról szóló 88/361 sz. irányelvnek, valamint az EU Alapjogi Chartájában szereplő számos rendelkezésnek. Az elfogadott törvényszövegbe nem kerültek be a Velencei Bizottság előzetes állásfoglalásában szereplő ajánlások, noha ezeket már korábban közzé tették. A törvény elfogadása után a Velencei Bizottság kijelentette, hogy a törvény továbbra is „aránytalanul és feleslegesen korlátozza a véleményszabadságot és az egyesülési szabadságot, valamint a magánélethez és a megkülönböztetéstől való mentességhez való jogot”.
A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyarországi Helsinki Bizottság és a Liberties kinyilvánítja, hogy a törvény szükségtelen és vissza kellene vonni. A meglévő jogszabályok eleve garantálják a civil szervezetek pénzügyi átláthatóságát.
Az ország civil szervezeteinek jelentős része, ahogy különféle EU-s testületek is, többször figyelmeztették a kormányt a jogállamiság, az alapjogok és a demokrácia elveinek tiszteletben tartására. Az EU alapvető értékeinek érvényesülése a megfelelően ellátott és szabadon, illetéktelen befolyástól mentesen tevékenykedő civil szervezeteken múlik. E tény ismeretében nyújt az EU technikai, pénzügyi és politikai támogatást harmadik országbeli civil társadalmaknak, például az EU-s csatlakozás folyamán.
Felszólítjuk Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, adjon ki támogató nyilatkozatot az alapvető uniós értékek érvényesüléséért küzdő független magyar civil szervezetek mellett. Arra is megkérjük az alelnök urat, jelöljön ki egy kapcsolattartót az Európai Bizottságnál, aki közvetlenül neki tartozik jelentési kötelezettséggel, és akit megkereshetnek a civil szervezetek, ha bejelentést akarnak tenni zaklatás vagy a munkájuk jogtalan korlátozása miatt.
Az Európai Bizottságot arra kérjük, haladéktalanul indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen a civiltörvény kapcsán. Az Európai Bizottságnak ugyanakkor azt is fel kellene ismernie, hogy a kötelezettségszegési eljárás nem alkalmas eszköz a demokratikus normák, illetve az alapjogok és a jogállamiság ellen indított összehangolt és átfogó támadássorozat megfékezésére. Még ha kedvező döntést eredményez is a kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróságon, az ítélet annak gyakorlati következményeinek elkerülésével is végrehajtható, ahogyan azt a C-286/12 számú, Bizottság v Magyarország ügy is bizonyítja.
Ezért felszólítjuk az Európai Bizottságot, hozza működésbe a jogállamiság keretrendszert Magyarországgal szemben. Miután az ország vezetői különféle intézkedések bevetésével immár hét éve fáradoznak a hatalmi ágak egyensúlyának felborításán, megpróbálva a végrehajtó hatalom felé billenteni a mérleget, a jogállamiság fenntartásáért felelős magyarországi intézményrendszer nem alkalmas sem az alapjogok védelmére, sem a demokratikus normák fenntartására. A jogállamiság keretrendszer érvényesítése lehetőséget adna a Bizottságnak arra, hogy hivatalos dialógusra épülő, átfogóbb ajánlásokat tegyen a magyar kormánynak arra vonatkozóan, hogyan tudná az államot visszavezetni az EU alapvető értékeihez. A lépés egyszersmind komolyan vehető kiindulópontot jelentene a Tanács tagállamaiban kialakult helyzetet megvitatásához.
Felszólítjuk az Európai Parlamentet, hogy a magyar helyzettel kapcsolatos 2017. május 17-i határozatából következően amint lehet, kezdeményezze a 7(1) cikk szerinti eljárás elindítását.
Továbbá felszólítjuk az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot, az európai uniós törvények végrehajtásával, az EU alapvető értékeinek érvényesítésével hozzanak intézkedéseket a civil szervezetek védelme érdekében. Ha szélsőségesnek számít is a magyar eset, attól még más tagállamokban is korlátozzák a civil szervezetek működését, megvonják a támogatásukat és próbálják bemocskolni őket. Ezért fontos, hogy az Unió intézkedésekkel támogassa a civil szervezeteket. Így például létesítsen egy pénzalapot az EU-ban működő és az EU alapvető értékeinek érvényesüléséért küzdő civil szervezeteket támogatására. Az alapnál lehessen működési költségek fedezésére pályázni, valamint támogatást szerezni perek indítására, felügyeleti tevékenységek ellátására és kapacitásépítésre.