„A jogállamiság benne van az EU DNS-ében, a független bíróságok nélkül nem beszélhetünk jogállamról”

A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország szervezésében fajsúlyos nemzetközi konferencia zajlik ma a bíróságok függetlenségéről és a közigazgatási bíróságok felállításáról az MTA TK Jogtudományi Intézetében. A tekintélyes hazai és európai szakértők előadásait és beszélgetéseit nagyszámú hallgatóság követi, közöttük számos európai ország budapesti nagykövete is. A felszólalásokból kirajzolódó általános vélemény, hogy a különbíróságok a tervezett formában nem segítik majd az igazságkereső polgárokat, viszont lehetőséget adnak a kormánynak az ítélkezés befolyásolására.

René van Hell

Fotók: Egyed Péter

Tavaly decemberben valódi szakmai és politikai egyeztetés nélkül új bíróságokat hozott létre az Országgyűlés kétharmados kormánypárti többsége. Az új közigazgatási bíróságok sok embert érintő és politikailag kényes ügyekben döntenek majd. Ezek a bíróságok döntenek majd az adókról szóló vitákban, környezetvédelmi és versenyjogi ügyekben, valamint gyülekezési jogi és menekültügyi eljárásokban. Ehhez képest nincsenek megalkotva a bíráskodás függetlenségének szilárd garanciái. A különbíróságok az igazságügyi miniszter irányítása alatt állnak majd, akire az új szabályozás a rendszerváltás óta példa nélküli módon széles jogköröket ruház.

A miniszter, vagyis egy politikus mondja majd meg, hogy ki lehet bíró és ki nem, és ő dönt majd a bírók előléptetéséről is. Az is lehetséges lesz, hogy a Közigazgatási Felsőbíróságra olyan embereket ültessen be a miniszter, akik bírói gyakorlattal egyáltalán nem rendelkeznek, mert állami hivatalnokokat is ki lehet nevezni bíróként akár a legfelsőbb szintre is. Nagy a veszélye annak, hogy tömegesen kerülnek a bíróságokra olyan emberek, akik nem az önálló, független és pártatlan bírói, hanem az utasításokat teljesítő hivatalnoki munkát szokták meg

„Mindez azt jelenti, hogy egy év múlva a kormány hivatalainak döntését olyan bírók előtt lehet már csak megtámadni, akiket ugyanez a kormány nevezett ki” – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. „Egy ilyen rendszer mindannyiunk jogait korlátozza, sérti a hatalmi ágak elválasztását és aláássa a jogrendszerbe vetett bizalmat, ami végsősoron az ország gazdaságát és versenyképességét is veszélyezteti” – tette hozzá Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

A jogállamiságot érintő bármilyen átalakítás akkor sikeres, ha a reformok hozzájárulnak az állam átláthatóságához, illetve az állami szervek elszámoltathatóságához” – jelentette ki René van Hell, Hollandia budapesti nagykövete. Aki arról is beszélt, hogy „a jogállamiság benne van az EU DNS-ében, a független bíróságok nélkül nem beszélhetünk jogállamról”.

A konferencia előadói segítenek megérteni, milyen szerepe lehet a nemzetközi szervezeteknek, az Európai Unió intézményeinek, a strasbourgi és luxemburgi bíróságoknak a nemzeti bíróságok függetlenségének megőrzéséveben. Számos példával illusztrálták, hogy a bíráknak, bírói szervezeteknek, az igazságszolgáltatás szereplőinek jelentős szerepük van saját függetlenségük megőrzésében.

A nagyszabású tudományos rendezvényt Hollandia és Svájc budapesti nagykövetsége, valamint az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája támogatta.

Francesco Contini, Halmai Gábor, Pardavi Márta

Hans Petter Graver előadása

Bernjamin Novak, Joanna Sienkiewicz, Vadász Viktor, Vig Dávid

Kádár András Kristóf

Kádár András Kristóf, G. Szabó Dániel, Zdenek Kühn

Uitz Renáta előadása