„Kirívóan okszerűtlenül” tagadták meg a menedékjogot egy orosz ellenzékitől

Másodszor is jogsértően tagadta meg a magyar bevándorlási hivatal Alekszij Torubarovtól a menedékjogot – állapította meg a bíróság. Egyben megsemmisítette a hatóságnak a „különösen jogsértő” elutasító határozatát, valamint új eljárásra kötelezte az ellenzéki orosz politikus ügyében.

Fotó: Hernádi Levente Haralamposz / Index

Alekszij Torubarov a menekültügyével nem először járt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A hazájában civil aktivistaként és az ellenzéki Igaz Ügy párt tagjaként is üldözött férfinak 2015-ben már egyszer igazat adott ugyanez a bíróság. Csakhogy menekültkérelmét – részben más indokokra hivatkozva – tavaly újra elutasította a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). A Helsinki Bizottság ügyfele és ügyvédje, Fazekas Tamás ezért volt kénytelen újra kezdeményezni a BÁH határozatának bírósági felülvizsgálatát.

A magyar hatóság magatartása már csak azért is érthetetlen és elfogadhatatlan, mert Torubarov üldöztetése mindenben megfelel a mostanában sokat emlegetett „igazi menekült” vagy „klasszikus politikai menekült” ügyekkel szembeni elvárásoknak. Volgográdi vállalkozóként napi élménye volt a korrupció és belügyi szervek önkényeskedése, ez késztette közéleti állásfoglalásra és nyílt politizálásra. A kormánypártéval ellentétes politikai véleményt azonban az illiberális orosz állam üldözi. Torubarov például feljelentett egy magas rangú korrupt belügyest, mire hősünket tartóztatták le. Több büntetőeljárást is indítottak ellene. Világos lett előtte, menekülnie kell.

Előbb Ausztriában próbálkozott, ahol orosz megkeresésre kiadatási őrizetbe helyezték, és a börtönben torkon szúrták. Majd Csehországból pedig úgy toloncolták ki teljesen jogtalanul, hogy menedékkérelemét nem bírálták el. A cseh alkotmánybíróság ezt később jogsértőnek is tanálta.

Az orosz hatóságok nem hagytak fel vegzálásával, nem maradhatott. 2013 decemberében a zöld határon át jött Magyarországra Ukrajnából. Rögtön menedéket kért. A BÁH azonban 2014 augusztusában elutasította, mint a pécsi bíróság 2015-ben világossá tette: jogellenesen.

Ezek után ügyfelünk abban bízott, hogy végre elismerik menekültként. Nem ezt történt. Egyrészt ott volt a „régi nóta”, hogy „üldöztetése nem érte el a jogszabályban meghatározott szintet”. Másrészt új elemként az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tikosított szakvéleményre hivatkoztak, amely szerint ügyfelünk tevékenysége az ENSZ céljaiba és elveibe ütközik, így nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

A pécsi bíróság e héten született ítélete szerint azonban a kérelmezőnek ad igazat. Egyrészt a BÁH az orosz viszonyokat leíró országinformációkat „kirívóan okszerűtlenül mérlegelte”. Például a számos politikai célú perekről szóló híradásokat úgy értékelte, hogy Putyin országában létezik a független bírósági eljáráshoz való jog. A pécsi bíróság világossá tette: Oroszországban nincsenek biztosítva a jogállami garanciák. Ráadásul a BÁH ugyan egyáltalán nem vitatta Torubarov történetének lényegét, de figyelmen kívül hagyta ausztriai és csehországi kálváriáját, amelyek szintén valószínűsítik üldözését.

Másrészt, mutat rá a mostani bírói ítélet, az AH szakvéleményét is jogsértően vette figyelembe a hatóság, mert Torubarov nem ismerhette meg az állítólag ellene szóló adatokat, de még a BÁH maga sem tudhatta meg, pontosan mik is volnának azok. Ez már csak azért is elfogadhatatlan, mert az AH első, 2014-es szakvéleménye semmiféle kockázatot nem talált az orosz menekülőnél. A mostani ítélet pedig arra utal, hogy most sincsenek bizonyítékok rá, és a magyar titkosszolgálat által feltárt körülmények éppenséggel ügyfelünk igazát bizonyítják.

Az orosz férfi menedékkérelméről tehát újra kell döntetnie a BÁH-nak, amelyet időközben Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalra (BMH) kereszteltek át. Nagy kérdés, mit fog kezdeni majd az ítéletnek azzal a kitételével, hogy „a bíróság álláspontja szerint a felperes [Torubarov] igazolta, és az alperes [a hatóság] által beszerzett országinformációk is megalapozzák azt, hogy a felperes nemzetközi védelem iránti kérelme nem tagadható meg.”

A bíróság ítélete innen letölthető.