Jogerősen pert nyert a vak fiú, aki nem vihette be vakvezető kutyáját a Csemege-Match Zrt. üzletébe

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében megállapította: a vak személyektől nem tagadható meg a nyilvánosan működő üzletekben a szolgáltatás akkor sem, ha azt az érintett csak vakvezető kutya segítségével tudja igénybe venni. A másodfokú bíróság indokoltnak és megalapozottnak találta az elsőfokú bíróság által megállapított félmillió forintos nem vagyoni kártérítést.

Szigeti Szilárd 2009. október 8-án az egyik Match üzletben szeretett volna vásárolni. Vele volt vakvezető kutyája is, az ajtóban álló biztonsági őr azonban nem engedte meg, hogy a kutyát bevigye az üzletbe. A főpénztáros megerősítette a tiltást, így Szigeti Szilárd, aki nem akarta kutyáját az ajtó előtt hagyni, végül nem jutott be a boltba.

2010 márciusában a Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a Csemege-Match Zrt. megsértette a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt Szigeti Szilárd személyiségi jogait, az üzletláncot eltiltotta a további jogsértéstől és bocsánatkérésre kötelezte, valamint félmillió forint kártérítést ítélt meg a felperesnek. Bár a Csemege-Match Zrt. a jogsértést elismerte, mégis fellebbezett a kártérítés ellen.

2010. december 7-én hozott ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy a jogszabály egyértelmű: a vak személyektől nem tagadható meg a nyilvánosan működő üzletekben a szolgáltatás akkor sem, ha azt az érintett csak vakvezető kutya segítségével tudja igénybe venni. A bíróság hangsúlyozta, hogy rendkívül súlyosnak tartja a vakvezető kutyák bevitelét megengedő jogszabályi rendelkezés semmibe vételét, amellyel a Csemege Match Zrt. egyúttal megsértette Szigeti Szilárd egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát. A jogsérelemmel okozott megaláztatás miatt a bíróság indokoltnak és megalapozottnak találta az elsőfokú bíróság által megállapított félmillió forintos nem vagyoni kártérítést.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, a felperes ügyvédje üdvözli az ítéletet, amely kiemelkedő jelentőségű a fogyatékossággal élők jogérvényesítésért folytatott küzdelemben. „Bebizonyosodott, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközökkel eredményesen fel lehet lépni a fogyatékossággal élők védelmében. Kár, hogy az amúgy is sérülékeny csoportokat védő, egyértelmű jogszabályok betartatása érdekében bírósághoz kell fordulni.”

***

Az ügyről az RTL Klub Híradója is beszámolt, a tudósítás megnézhető itt.