Hazai és nemzetközi bírósági döntések végrehajtása Magyarországon

A jogállamiság megrendülésének egy újabb jele, hogy Magyarország nem hajtja végre a strasbourgi és a luxembourgi bíróságok egyes döntéseit, és a magyar állami szervek sok esetben figyelmen kívül hagyják a magyar bíróságok döntéseit is. A Magyar Helsinki Bizottság új tanulmánya ezt a jelenséget járja körül.

Translation is available for this content

Switch to English

A hazai és nemzetközi bírósági ítéletek végrehajtása a jogállamiság egyik alapköve. Enélkül a rendszer összeomlik. Ez különösen igaz akkor, ha az állam szervei azok, amelyek ellenszegülnek a saját hazai bíróságaik ítéleteinek, vagy ha az államok elkezdik megbontani a nemzetközi egyezmények szövetét azzal, hogy nem tesznek eleget a nemzetközi bíróságok ítéleteinek. Magyarországon azonban éppen ez történik.

A Magyar Helsinki Bizottság tanulmánya, amely a Friedrich Naumann Foundation for Freedom  támogatásával készült, ezt a jelenséget mutatja be: célja, hogy pillanatképet adjon a bírósági döntések Magyarország és a magyar hatóságok általi végrehajtásának helyzetéről, lefedve a hazai bíróságok, az Alkotmánybíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Európai Unió Bírósága (EUB) döntéseit.

A tanulmány szerint Magyarországon előfordulnak olyan esetek, amikor állami szervek kifejezetten ellenszegülnek a rájuk kötelezettséget rovó jogerős rendesbírósági döntéseknek. Az állami szerveket, illetve intézményeket közérdekű adatok kiadására kötelező ítéleteket sokszor nem hajtják végre, előfordul, hogy a menekültügyi hatóság sem tartja tiszteletben a magyar bíróságok döntéseit, és a kormányközeli médiatermékek is rendre elmulasztják az őket elmarasztaló bírósági döntések végrehajtását. Emellett immár a közhatalmat gyakorló állami szervek is benyújthatnak alkotmányjogi panaszt a bírósági döntések ellen a már a kormánytöbbség saját jelöltjeivel feltöltött Alkotmánybírósághoz, megnyitva az utat azelőtt, hogy a politikailag érzékeny ügyeket kicsatornázzák a rendesbírósági rendszerből. A kormánytöbbségnek visszatérő módszere, hogy oly módon bírálja felül az Alkotmánybíróság döntéseit, hogy az alkotmány szövegébe iktat olyan rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek talált, kivéve őket így az alkotmányossági felülvizsgálat köréből. Emellett számos, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító alkotmánybírósági határozat esetében az Országgyűlés mindeddig nem pótolta a megállapított jogalkotói mulasztást.

Ami a strasbourgi bíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtását illeti, Magyarország végrehajtási mutatója igen rossz: az elmúlt 10 évben született azon ítéleteknek, amelyek ún. vezető ügyekben születtek, a 81%-át nem hajtotta még végre Magyarország. A végre nem hajtott ítéletek rendszerszintű vagy strukturális problémákat jeleznek a magyar jogrendszerben, de az újabb hasonló jogsértések megelőzéséhez szükséges általános intézkedéseket gyakran nem teszi meg a kormány. Emellett a kormány az ítéletek végrehajtásához való hozzáállásából hiányzik az átláthatóság és az inkluzivitás melletti elköteleződés. A közelmúltban súlyos problémák merültek fel a luxembourgi bíróság, vagyis az Európai Unió Bírósága ítéleteinek Magyarország általi végrehajtásával kapcsolatban is, amelyek oda vezettek, hogy 2021-ben az Európai Bizottság az EUB elé idézte Magyarországot, mert az nem tett eleget az EUB egyik ítéletében foglaltaknak.

A tanulmány itt tölthető le magyarul:
Hazai és nemzetközi bírósági döntések végrehajtása Magyarországon

A tanulmány angol nyelvű verziója itt tölthető le, a legfontosabb megállapításokat tartalmazó összefoglalója angol anyag pedig itt érhető el.

 

Támogatta:

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság