Észrevételek és javaslatok: a fogvatartottaknál tartható tárgyak
A jelenleg hatályos szabályokat tartalmazó IM rendelet 1. számú melléklete felsorolja az elítélt birtokában tartható tárgyakat, ezek bizonyos körénél jelzi, hogy azokat a fogva tartott „engedéllyel” tarthatja magánál (pl. „2.1. engedéllyel saját alsóruházat, lábbeli”).
Az IM rendelet 34. §-ában foglalt szabályok szerint:
– az V. kategóriába sorolt elítélt birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az 1. mellékletben meghatározottakra – ide nem értve a külön engedéllyel tartható tárgyakat – terjedhet ki, továbbá a birtokában tartható tárgyak mennyisége csökkenthető;
– a IV. kategóriába sorolt elítélt birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az 1. mellékletben meghatározottakra – kivételesen a külön engedéllyel tartható tárgyakra – terjedhet ki;
– a III. kategóriába sorolt elítélt birtokában tartható tárgyak köre az 1. mellékletben meghatározottakra terjedhet ki, azzal, hogy a parancsnok engedélyéhez kötött tárgyakat is tarthat magánál;
– az I. és II. kategóriába sorolt fogva tartottak esetén a jogszabály mindössze annyit ír, hogy „az 1. melléklet szerinti birtokában tartható tárgyak köre nem korlátozott”.
A szabályozás alapján tehát az V. kategóriába tartozó elítéltek nem tarthatnak maguknál olyan tárgyat, amely engedélyköteles, a IV. kategóriába tartozók esetén csak kivételes esetben lehet ilyen tárgy tartását engedélyezni, a III. kategóriákba tartozók számára az engedélyhez kötött tárgyak tartása engedélyezhető. Mivel a jogszabály az I. és II. kategória esetén nem szól kifejezetten az engedéllyel tartható tárgyakról, nem világos, hogy a „birtokában tartható tárgyak köre nem korlátozott” kitétel az 1. sz. melléklet szabályozási rendjével együttes olvasatban mit jelent. Másrészt pedig rendszerszinten is kérdéseket vet fel az értelmezés: ha úgy értelmezzük, hogy az I. sz. melléklet szerint engedéllyel magánál tartható tárgyak vonatkozásában az I. és II. kategóriába sorolt fogva tartottak esetén is külön parancsnoki engedély szükséges, úgy nem állapítható meg egyértelműen, hogy különbözik-e, és ha igen, miben az I. és II. kategóriába sorolt elítéltek által maguknál tartható tárgyak köre a III. kategóriába sorolt elítéltekétől.
Az Alaptörvény B) cikkében deklarált jogállamiság elvéből levezethető a normavilágosság követelménye. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság rögzítette: „[a] jogalkotóknak a normavilágosság követelményeinek megfelelő jogszabályszöveget kell kibocsátaniuk. A jogalkotó feladata az, hogy a jogi szabályozás körébe vont életviszonyokat megfelelő rendelkezésekkel szabályozza. Az már egyfelől az életviszonyok, másfelől a szabályozás jellegétől függ, hogy a rendelkezés ad-e mérlegelési vagy értelmezési jogkört a jogalkalmazó szerveknek vagy sem.” Ezen elv alapján a jogalkotásról szóló törvény kimondja, hogy a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
Javasoljuk ezért a vonatkozó jogi szabályozás áttekintését és módosítását annak érdekében, hogy az egyes kategóriákba tartozó fogvatartottaknál tartható tárgyakra vonatkozó szabályozás a jövőben a címzettek számára egyértelmű legyen.
További észrevételek és javaslatok egyes fogva tartással kapcsolatos jogszabályokról és azok alkalmazásáról >>