Fogvatartottak látogatófogadásának korlátozási lehetőségei – hazai és nemzetközi szervezetek jogalkalmazási gyakorlata

A látogatók fogadása, annak körülményei kiemelten fontosak a családi kapcsolatok megőrzése szempontjából, amely különös jelentőséggel bír a fogvatartott személy reintegrációjában is. 

A nemzetközi és magyar jogvédő szervek alább bemutatott gyakorlata értelmében, főszabály szerint a fizikai érintkezést lehetővé tevő, térelválasztó elem alkalmazása nélküli látogatást kell biztosítani, amely mind a fogva tartott személy, mind pedig hozzátartozója számára biztosítja a magán- és családi élethez, kapcsolattartáshoz való jog érvényesülését. A fizikai érintkezés korlátozására a lent ismertetett standardok alapján csak akkor van jogszerűen lehetőség, ha azt egyedi mérlegelésen alapuló biztonsági kockázat teszi szükségessé.  

Az Európa Tanács Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Bizottsága (CPT) által kialakított standardok

A CPT a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben tett látogatásai során következetesen hangsúlyozta: a fogvatartottak és hozzátartozóik között a fizikai érintkezés lehetőségét főszabály szerint biztosítani kell, ez csak kivételes esetben korlátozható. Így például 2013-as jelentésében a CPT arra tett javaslatot, hogy a Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben és a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben a látogatóhelyiségeket alakítsák át úgy, hogy a fogvatartottak megfelelő körülmények között fogadhassák a látogatókat; minden fogvatartottnak lehetőséget kell biztosítani különösen arra, hogy a családtagok fizikai elkülönítés nélkül látogathassák őket, kivéve azokat az egyedi eseteket, amikor egyértelmű biztonsági aggályok merülhetnek fel.

Hasonlóképpen, a 2018-as jelentésében a CPT a Budapesti és a Szegedi Fegyház és Börtönben található HSR-körlet kapcsán tett ajánlást, hogy a plexi válaszfal alkalmazásával történő látogatások elrendelése (valamint bármilyen más korlátozás) csak kivételes esetben fogadható el, és mindig egyedi, bizonyítékokon fekvő kockázatértékelésen kell alapulnia. 

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlata

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Khoroshenko-ügyben (kérelem száma: 41418/04) összefoglalt gyakorlata szerint a látogatási jog tekintetében a fogvatartott családi élet tiszteletben tartásához való jogának lényeges része, hogy a börtönhatóságok lehetővé tegyék számára, vagy szükség esetén segítsék őt abban, hogy kapcsolatot tartson fenn a közeli családtagjaival. Ugyanakkor, a fogvatartottak külvilággal való kapcsolatainak bizonyos mértékű ellenőrzése szükséges, és az önmagában nem összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az EJEB hangsúlyozta ezzel összefüggésben, hogy a különleges látogatási szabályok tekintetében különbséget kell tenni egyfelől a nyomozati szakban való alkalmazásuk között, amikor az ilyen intézkedések észszerűen szükségesnek tekinthetők az elérni kívánt jogos cél megvalósítása érdekében, másfelől pedig az ilyen szabályok meghosszabbított alkalmazása között. Hasonlóképpen, a különleges biztonsági fokozatú büntetés-végrehajtási intézetekben indokolt lehet a látogatók fizikai elkülönítése az intézet biztonságának érdekében, vagy annak megakadályozása céljából, hogy a fogvatartott családi csatornákon keresztül kapcsolatba lépjen bűnözői körökkel. A közvetlen érintkezés tartós tilalma azonban csak akkor igazolható, ha ennek tényleges és folyamatos kockázata áll fenn. 

Az elkövetett bűncselekmény jellege és súlya önmagában nem lehet indoka a testi érintkezés korlátozásának a látogatófogadás során. A Horych-ügyben (kérelem száma: 13621/08) az EJEB rendkívül súlyos cselekmények (egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett kábítószer- és fegyverkereskedelem és fegyveres rablás) miatt elítélt fogvatartott vonatkozásában is arra a következtetésre jutott, hogy egyezménysértő volt, hogy a panaszos nem fogadhatta fizikai elkülönítés nélkül a feleségét és lányait, mivel bár a panaszos elleni vádak természete alapján figyelembe lehetett venni annak általános kockázatát, hogy a panaszos megpróbál kapcsolatba lépni bűnözői körökkel, „a Bíróság úgy látja, hogy sem a felesége első látogatása [amely nem fizikai elkülönítés mellett zajlott], sem bármilyen további esemény, sem pedig a kérelmezőnek a fogvatartás alatti magatartása nem utalt arra, hogy akár a feleségét, akár a lányait arra kívánta volna használni, hogy bűnözői körökkel lépjen kapcsolatba, vagy hogy a nyílt [azaz fizikai elkülönítés nélküli] látogatások bármilyen módon veszélyeztették volna az intézet biztonságát.”

Az  EJEB 2023. október 12-i döntése a Takó és Visztné kontra Magyarország ügyben (kérelmek száma: 82939/17 és 27166/19, az ítélet nem hivatalos fordítása elérhető itt) szintén megerősítette a korábbi gyakorlatot. Ebben az ügyben a fogvatartott édesanyja és felesége, mint kérelmezők a családi- és magánélethez fűződő jogukat ért sérelem miatt fordultak az EJEB-hez, mert amikor hozzátartozójukat látogatták meg a börtönben, akkor őket plexifal választotta el egymástól.  Az EJEB ítélete szerint a különböző biztonsági intézkedések, így a fogvatartott és a látogató elkülönítése (például plexivel), akkor lehetnek jogszerűek, akkor, ha azokat biztonsági megfontolások indokolják, nem minősülhetnek ugyanakkor szükségesnek, ha nem áll fenn biztonsági veszély. Az államnak nincs szabad keze abban, hogy általános jellegű korlátozásokat vezessen be, amelyek nélkülöznek mindenfajta rugalmasságot annak meghatározásában, hogy a korlátozások a konkrét eset körülményeire figyelemmel megfelelőek vagy szükségesek-e.

Az EJEB ezért arra a következtetésre jutott, hogy a bv. intézetnek egyénileg, az adott fogvatartott magatartására, személyes jellemzőire figyelemmel kell meghatároznia azt a biztonsági veszélyt, amely alapján a látogatófogadás korlátozását kívánja előírni. Tehát a korlátozásra vonatkozó döntésnek egyedinek, személyre szabottnak kell lennie. A kérelmezők és fogva tartott hozzátartozójuk ügyében ez esetben sem minősült megfelelő, egyedi indoknak önmagában az, hogy az érintett fogvatartott súlyos bűncselekmények miatt volt letartóztatásban. Az EJEB döntését arra a megfontolásra is alapította, hogy nem volt olyan körülmény, ami arra utalt volna, hogy a korlátozás nélküli látogatások és a kérelmezők a fogvatartott hozzátartozójukkal való közvetlen kapcsolata veszélyeztette volna a börtön biztonságát, erre vonatkozó érvet az állam nem tudott bemutatni. A családtagok biztonsági elkülönítése rutindöntés volt, nem pedig valamely fennálló biztonsági kockázatra vonatkozó reakció.

Az EJEB ezért arra a következtetésre jutott, hogy a hatóságok által alkalmazott intézkedések a kérelmezők látogatáshoz fűződő joga és a magas biztonsági kockázatú fogvatartott rezsimje által támasztott biztonsági követelmények közötti egyensúlyt sértették, valamint sértették a kérelmezők magán- és családi élethez fűződő jogát.

Az Alapvető Jogok Biztosának megállapításai

Az alapvető jogok biztosának következetes gyakorlata szerint a családi kötelékek fenntartását, erősítését szolgálja a látogatófogadás, amit a bv. intézet asztal mellett ülve, látogatóhelyiségben biztosít. Az AJB-2084/2013. számú ombudsmani jelentés rámutatott arra, hogy az a megoldás, ha az asztalok két oldalát egy fa korlát elválasztja, alkalmas lehet a fogvatartott és hozzátartozója emberi méltósághoz való joga korlátozására, és a kapcsolattartáshoz való jog érvényesülésének megakadályozására. (Ezt a megállapítást tartalmazzák az AJB-2862/2011 és az AJB-7205/2012. sz. jelentések is.)

Az alapvető jogok biztosa a korábbi gyakorlatával egyezően az AJB-1262-29/2023. sz. jelentésében rögzítette: a fogvatartott személyek védett magánszférájához tartozik a családtagokkal, barátokkal való kommunikáció, a személyes találkozás a látogatófogadás során, ennek gyakorolhatóságát az állam köteles megfelelő keretek és körülmények között biztosítani. „A magánszféra, családdal, barátokkal való kapcsolattartás fenntartása elengedhetetlen feltétele az elítéltek […] reszocializációjának, ezért az a lehető legtermészetesebb körülmények között kell, hogy megvalósuljon.” Az ombudsman ezért jelentésében megállapította, hogy a látogatóhelyiség olyan kialakítása, hogy az asztalt és a pultot térelválasztó elem választja el, sérti a fogvatartott és kapcsolattartója magán- és családi élet, kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogát. Ha a fogvatartott és családja között semmilyen testi érintkezés (kézfogás, ölelés, puszi) nem történhet a látogatás elején és végén sem, sérülhet a fogvatartott és hozzátartozója emberi méltósághoz való joga, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga. 

Az alapvető jogok biztosa ezért ugyancsak rámutatott: a látogatófogadás konkrét körülményeit minden fogvatartott esetében kellően differenciáltan, egyéni kockázatértékelést követően kell meghatározni. Az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy a végrehajtás megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését.

***

Ha Ön fizikai korlátozás nélkül szeretne találkozni a beszélőn fogvatartott hozzátartozójával, akkor olvassa el ezt a tájékoztatót. A tájékoztatóban megtalálja azokat a beadványokat, amelyeket a hazai hatóságokhoz és a strasbourgi bírósághoz be kell nyújtania, ha valós ok hiánya ellenére sem engedélyezik a szabad látogatást.