Jogellenes a külföldiek tömeges visszakényszerítése a szerb–magyar határon az Európai Unió Bírósága szerint

Az Európai Unió Bírósága ma hirdetett ítéletet a  2015 decemberében indult kötelezettségszegési eljárás lezárásaként. Az Európai Bizottság a hazai menekültügyi szabályozás több eleme miatt döntött az eljárás megindítása mellett: a tranzitzónákban kötelező jelleggel történő korlátlan elhelyezés, a potenciális menedékkérők szerb–magyar határon zajló tömeges rendőri visszakényszerítése, valamint amiért a magyar szabályozás nem teszi egyértelműen lehetővé, hogy a menedékkérők az esetleges felülvizsgálati eljárás ideje alatt is jogszerűen Magyarországon tartózkodhassanak. A tranzitzónában történő kötelező elhelyezést már májusban jogellenesnek ítélte az uniós bíróság a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei perében. A mai ítélet szerint pedig a 2016 júliusában bevezetett és 2017 márciusában az egész ország területére kiterjesztett úgynevezett visszakényszerítések is az uniós jogba ütköznek. Négy és fél év alatt a rendőrség adatai szerint közel ötvenezer embert kényszerítettek Szerbiába, sokszor erőszakot alkalmazva. 

„A mai ítélet remélhetőleg véget vet a magyar menekültügy egyik legszégyenteljesebb gyakorlatának. A Magyar Helsinki Bizottság 2016 nyara óta dokumentálja a visszakényszerítések okozta jogsértéseket. A kezdetek óta számos alkalommal felhívtuk a kormány, a rendőrség, valamint az ombudsman figyelmét arra, hogy ezek a visszakényszerítések Magyarország nemzetközi kötelezettségeibe ütköznek. Számos esetben rendkívül súlyos bántalmazásokról számoltak be az áldozatok. A Magyar Helsinki Bizottság jelenleg is több ilyen ügyben képviseli az áldozatokat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Az Európai Unió Bírósága döntését követően a kormány köteles az uniós jognak megfelelő módosítási javaslatokat benyújtani az Országgyűlésnek. Addig is, ameddig erre várunk, a hazai hatóságoknak tartózkodniuk kell a további visszakényszerítésektől” – értékelte Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a döntést.

Magyarország, Európában egyedülálló módon, jogszabályban írta elő, hogy a rendőrség az országban érvényes papírok nélkül tartózkodó külföldieket a határkerítés szerb oldalára kényszerítse anélkül, hogy az érintetteket meghallgatnák, előterjeszthetnének menedékkérelmet, egyedi ügyükben kiutasításról szóló döntés születne. Ezek az intézkedések a legalapvetőbb eljárási normákat sem tartják tiszteletben és a csoportos kiutasítás alaptörvényi tilalmába is ütköznek, valamint rengeteg embert kizárnak a menekültügyi rendszerből. 

A hazai szabályozás és gyakorlat ráadásul nem csupán emberi jogi szempontból rendkívül káros. Annak érdekében, hogy ezeket az embereket megfosszák a tisztességes eljárástól, a menedékkérelem benyújtásának lehetőségétől, a jogszabály semmilyen egyéni azonosítást nem ír elő azt megelőzően, hogy az érintetteket Magyarországról, így a schengeni övezetből Szerbia területére kényszerítik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar hatóságok sem feltétlenül tudják, kik azok a külföldiek, akiket eljárás alá vontak, akkor sem, ha az illetőt a magyar vagy az uniós hatóságok körözik. A magyar kormány tehát nem csak az emberi jogokat áldozta fel a menekültellenes szakpolitika oltárán, de mindannyiunk biztonságát is. 

Háttér: A hazai menekültügyi szabályok közül számos miatt indult kötelezettségszegési eljárás. A tranzitzónában történő kötelező elhelyezést pedig már májusban jogellenesnek ítélte az az Európai Unió Bírósága. Akkori ítéletében kimondta, hogy a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, a tranzitzónában elhelyezett családok jogellenesen voltak fogva tartva. A kormány erre válaszul bezárta a tranzitzónákat.