Börtön kisokos Tájékoztató bevonulóknak, családtagjaiknak és mindazoknak, akik többet szeretnének tudni arról, mi van a rács mögött.

Emberi jogi kalendárium

September 30.

Szeptember 30.: az „oxfordi csata” (1962)

Ez az Oxford nem az az Oxford. Bár egyetemi városról van itt is szó, de nem Angliában, hanem az Egyesült Államok Mississippi államában. 1848 óta itt működik a University of Mississippi, becenevén az Ole Miss. 1962-ben két okból is bekerült a hírekbe. Egyrészt, az állam büszkesége, a Rebels amerikai foci csapata veretlenül nyerte az egyetemi bajnokságot. Másrészt, a Nemzeti Gárda és szövetségi csapatok ütköztek meg dühös fiatalokkal, akik nem akarták elfogadni, hogy a fekete James Meredith beiratkozhasson az addig tökéletesen szegregált egyetemre.‌‌

James Meredith akkor már 29 éves volt. Hosszú évekig szolgált az amerikai hadseregben. Kennedy elnök és a polgárjogi mozgalom sikerei arra ösztökélték, hogy beadja jelentkezését az egyetemre, ahol korábban egyetlen afroamerikai diák sem tanulhatott, sőt a Rebels meccseire sem léphetett be egyetlen fekete vagy színes sem. Az egyetem és a diákság büszkén őrizte a konföderációs Dél rasszista hagyományait.

Meredith ügye a szövetségi Legfelsőbb Bíróságig jutott. Ez aztán arra kötelezte az államot mint fenntartót, hogy az egyetem vegye fel a követelményeknek megfelelő fekete diákot. A demokrata párti Kennedy elnöknek igen kellemetlen volt a helyzete, hiszen Mississippi hagyományosan demokrata államnak számított, és Ross Barnett személyében demokrata volt a kormányzója is. Ő viszont faji alapú szegregáció szenvedélyes híve volt, és nyilvános fogadalmat tett, hogy mandátuma idején egyetlen iskolát sem enged deszegregálni. Ennek ellenére Kennedy 1962. szeptember 20-án felszólította Barnettet, hogy hajtsa végre az ítéletet, és engedjék be Meredith-et.

Az elnök szeptember 30-án tévészózatban fordult Mississippi népéhez és az oxfordi diáksághoz, mondván, mutassák meg, mekkora hazafiak, és ne akadályozzák a bíróság ítéletének végrehajtását. De hiába a békítő szó. Zavargások törtek ki az egyetemen és környékén. Nem csak fehér diákok vettek részt az erőszakban, de a Dél közismert rasszistái is. A támadó tömegből köveket és téglákat dobtak és lövéseket adtak le a rendőrökre, autókat gyújtottak fel, sőt még buldózert is bevetettek a torlaszok ellen. A fegyveres erők könnygázzal és gumibotozással válaszoltak. Két civil halálos áldozata volt az összecsapásoknak.

A Nemzeti Gárda egységeinek és a szövetségi rendőröknek két napba tellett békét teremteni. Végül a konfliktust a Dél és Észak, az erőszakos Washington és az öntudatos, de megtiport Mississippi küzdelmére egyszerűsíteni igyekvő Barnett kormányzó is meghátrált, és James Meredith október elsején többszöri próbálkozás után végre beiratkozhatott (ez látható mai képünkön). Mintegy 600 fegyveres kísérte be az egyetemre, hogy regisztrálhassa magát. Közben fehér diáktársai szidalmazták, gyalázták és tüntettek ellene. Aztán újra fellángolt az erőszak a városban, de aztán mégiscsak véget ért.

James Meredith-nek a gyűlölködés közepette is sikerült diplomát szerezni, így ő lett az egyetem első afroamerikai diplomása is. Aktív részese maradt a polgárjogi mozgalomnak. 1966-ban a Tennessee államban tagja volt annak a menetnek, amelyik a feketék egyenlő választási jogáért demonstrált. Meredith-re rálőttek, a sérültet csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A gyilkossági kísérletet után a Meredith melletti szolidaritásként a menet létszáma tízezer felé növekedett.

A hetvenes évektől ő is – akár az olimpiai bajnok Jesse Owens – a Republikánus Pártot támogatta. Ez esetleg furcsa lehet a mából nézve, de ne felejtsük el, hogy hagyományosan ez a párt állt ki leginkább a feketék jogegyenlősége mellett, maga Lincoln elnök is republikánus volt, a demokraták pedig megbocsátók voltak a rasszizmussal. Mostanában szokás arról beszélni, hogy az egykori szerepek megcserélődtek a két nagypárt között, de ez nem fedi a valóságot. A republikánusok fő sodra nem vált rasszistává. Ahogyan a demokraták között is van még rasszista. A közbeszéd és közgondolkodás a hatvanas évek óta viszont óriásit változott, ma a jogegyenlőségnek mindkét párt táborában és az országban is biztos többsége van.




Megosztom másokkal


Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság