PETÍCIÓ Legyen megfizethető a telefonálás a hazai börtönökben! - Írd alá a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) petícióját

Emberi jogi kalendárium

October 3.

Október 3.: a Kúria ítélete a kaposvári cigányiskola felszámolásáról (2017)

Miskolc, Hajdúhadház, Győr, Gyöngyöspata, Jászladány – az itt működő iskolákban jogellenesen különítették el a roma gyerekeket többségi társaiktól. Ezt persze mindenki látta, akinek volt szeme hozzá, de a nyilvánvaló tényről jogerős bírósági ítélet is született. Így történt ez egy kaposvári tagiskola esetében is. A különbség az, hogy a bíróság ott előírta az intézmény megszüntetését is, és 2017 óta nem indíthat új osztályt. 

A cigány gyerekek felét ma szegregáltan oktatják, elkülönített cigányosztályba vagy cigányiskolába járnak Magyarországon. A tanulók nem jószántukból teszik ezt, szüleik is tudják világosan, hogy rosszul van ez így. A társadalmi károk óriásiak. A szegregált diákoknak sokkal rosszabb esélyünk van továbbtanulni, állandó munkát találni, kellő kapcsolatokat szerezni a többségi társadalomban, a felszínen maradni, elkerülni a szegénységet, devianciákat, betegséget és korai halált. A szegregált oktatás nem csak a gyerekeket szegregálja, hanem a lakóhelyet, a munkaerőpiacot és az egyéb (szociális, egészségügyi stb.) állami szolgáltatások igénybevételét is. Kerítést von a romák százezrei köré.

Évtizedek óta köztudott mindez, mégis a helyzet rövid és enyhe javulási szakasztól eltekintve folyamatosan romlik a rendszerváltás óta. Ahogy más országokban, más kisebbségi csoportokkal szemben szokás, nálunk is erős helyi nyomás nehezedik az iskolarendszerre, és sem egykor az önkormányzatok, sem 2013 óta a kormány nem kíván ezzel határozottan szembe menni. Pedig, amikor a kormány elvette az önkormányzatoktól a közoktatási intézményeiket, azzal is érvelt, hogy az állami fenntartó majd a korábbinál sokkal eredményesebb szegregációellenes politikát fog folytatni.

Ebből semmi sem lett. Sőt a kormánytagok is a szegregáció pártjára álltak. Az egyik perben Balog Zoltán miniszter bírósági tanúként állt ki a szegregáló görögkatolikus egyház mellett, és rendszeresen lelkesedett a „szeretetteljes elkülönítésért”. Orbán Viktor pedig egyenesen a szegregált gyöngyöspatai gyerekek kártérítése ellen hergelte a közvéleményt, mondván, az „munka nélkül kapott pénz”.

A nyugati, elsősorban az amerikai emancipációs gyakorlat példáján okulva az állami beavatkozást a roma gyerekek mellett a bíróságokon igyekezett kikényszeríteni több hazai civil jogvédő szervezet is. Közülük az oktatási deszegregáció érdekében az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) tette eddig a legtöbbet. Az ő egyik ügyük volt a kaposvári is.

‌Itt a város kaposszentjakabi cigánytelepe mellett működő elkülönített tagiskola roma tanulói érdekében léptek fel. A pereskedés még 2008-ban kezdődött, és a több jogerős ítélet ellenére a pervesztes önkormányzat, a Somogy Megyei Kormányhivatal és a Klebelsberg Központ felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a Kúriához, amelyben a Pécsi Ítélőtábla ítéletének hatályon kívül helyezését kérték. Ezek az állami intézmények ragaszkodtak ahhoz, hogy a felvállaltan jogsértő és igazságtalan, gyerekek százainak jövőjét tönkre tevő szegregációs gyakorlat tovább folyhasson.

Kúria azonban helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet, vagyis Kaposvár Pécsi utcai tagiskoláját felmenő rendszerben meg kell szüntetni, az itt élő gyerekeket pedig a város számos iskolája között kell szétosztani. Ezt a szegregált tagiskolát tehát felszámolják, viszont a hírek szerint tankerület – noha megtehetné – nem kíván a szegregációs gyakorlatán változtatni, és most két másik intézményt fenyeget az, hogy elkülönített cigányiskolává, legalábbis cigány többségű iskolává válik.

2018-ban a CFCF érte el azt is, hogy a bíróság kimondja: a minisztérium, azaz a kormány felelős azért, mert 28 városi, nagyvárosi iskolában is szegregálták a roma a gyereket. Különösen kínos, hogy ebből 10 fővárosi intézmény volt. Pedig elég egyértelmű, hogy minél nagyobb egy település, annál egyszerűbb felszámolni a törvényileg tilalmas szegregációt a városi iskolák között. A minisztériumot kötelezték arra, hogy ezeket az iskolákat deszegregálja, amit ő egyelőre azzal kíván letudni, hogy deszegregációs tervet készített a még működő és szegregáló 13 intézménynek.




Megosztom másokkal


Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság