PETÍCIÓ Legyen megfizethető a telefonálás a hazai börtönökben! - Írd alá a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) petícióját

Emberi jogi kalendárium

October 1.

Október 1.: elindul a fóti gyermekváros története (1957)

Mai kifejezéssel „civil kezdeményezés” teremtette meg a fóti gyermekvárost. Mindig is különlegességnek, kirakatintézménynek számított a Kádár-korszakban. A rendszerváltás után sikerült a változó igényeknek megfelelnie: tömegintézetből speciális segítséget igénylő gyerekek otthonává alakult. A kormány mégis ki akarja költöztetni mostani helyéről.

Egykor a gyermekvárosokat a szükség hívta elő és a reformpedagógia (Pestalozzitól Makarenkóig) teremtette meg. Leginkább a legszegényebbek és legárvábbak kerülhettek ilyen intézményekbe. Művészetpedagógiai, munkásiskolák, erdei iskolák, sőt a javító intézetek is előképét jelentik a magyar gyermekvárosoknak.

Kezdetben a szociális gondoskodás mellett a gyerekek feltétlen tisztelete és a demokratikus értékrend jellemezte őket. Voltaképpen zárványok voltak az emberi méltóságra és a gyermekjogokra keveset adó társadalmi környezetben. De ez nem csak nálunk volt így. A lengyel Janusz Korczak két világháború közötti forradalmian gyermekpárti intézetével is az volt a legnagyobb bajuk az ott felnövő gyerekeknek, hogy mesterségesen a valósággal ellentétes körülményeket teremtettek nekik: szeretetteljes, a gyerekek emberi méltóságát tiszteletben tartó, örömelvű, demokratikus mikrovilágot.

A második világháború után gyerekek százezrei maradtak ellátatlanul Európában. Így volt ez Magyarországon is. Nem is kellett ehhez feltétlenül árván maradni, a szülők sokszor képtelenek voltak a gyerekeik ellátására. 1950-ben 24 ezer állami gondozott volt itt. A szükség mellett az aktuális rezsim – a demokratikus és pártállami is – azzal az ígérettel állt elő, hogy ő jobb lesz, mint az előző, és a gyerekekre is nagyobb figyelem jut majd.

Közvetlenül a háború után működő intézmények közül a legismertebbek Szekeres Mihály Fiúkfalvája és Sztehlo Gábor Gaudiopolisa. Ezekhez hasonló gyermekönkormányzati modell működött az első gyermekvárosban is Hajdúhadházán, amit Ádám Zsigmond alapított. Ő kezdte meg felkutatni az elhagyott és kifosztott kastélyokat, amelyekben a legtöbb ilyen, 300 fősnél nagyobb intézmény működött. Utólag könnyű okosnak lenni, hogy ezek az épületek nem voltak alkalmasak nevelésre és gondozásra, de a szükség nagy úr.

Ádám Zsigmond talált rá a fóti Károlyi-kastélyra is, és ő kezdte el szervezni ezt az intézményt is, amely a Kádár-korszak legnagyobb és legismertebb gyermekvárosa lett.

A pártállami időszakban már erősen megváltozott a szellemiség. Nem autonóm cselekvésre és demokratikus gondolkodásra nevelték a gyerekeket. Más fenntartó nem lehetett, csak az állam. A nevelői testületnek központi direktíva szerint kellett működnie. A nevelőszülői hálózatot is leépítették, és hatalmas nevelőgyárakat, nevelőotthonokat hoztak létre. Jelzésértékű, hogy nem Ádám Zsigmondot nevezték ki a fóti intézmény élére.

Ennek ellenére a Barna Lajos vezette gyermekváros is más volt, mint a többi gyermekintézmény. Az első lakói olyan árvák voltak, akiknek a szülei disszidáltak a forradalom után. Számos elkötelezett ember dolgozott ott, és nagy társadalmi beágyazottsága, civil hátországa volt az otthonnak. A kezdő létszámot folyamatos bővüléssel és építkezésekkel 900 fő fölé tornázták.

Ma már látszik, tévút volt a saját színházzal, mozival, mosodával, postával és egészségházzal felszerelt kirakatintézmény. De az sem lehet véletlen, hogy a rendszerváltás után a kitagolás és a kisebb, családi keretek létrehozása jól sikerült Fóton. Szemben más, zártan működő gyermekotthonokkal, a fótinak jót tett, hogy nyitottabb volt, és több volt a figyelő tekintet.

Hosszú évek óta egyetlen gyerek sincs a kastélyban. A parkban lévő korszerű épületekben laknak, egyre kevesebben. Már jóval száz alatt volt a létszám, amikor a kormány 2019-ben azzal állt elő, hogy felszámolja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot mint nagy létszámú és leromlott állapotú tömegotthont. Egyelőre ez még nem történt meg, viszont a speciális gondoskodásra szoruló, súlyos pszichés problémákkal küzdő, tartósan beteg és sérült gyerekek közül mind többnek kell elhagyni Fótot. Pont olyanoknak, akiknek állandóságra és fokozott segítségre van szükségük.




Megosztom másokkal


Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság