Emberi jogi kalendárium

november 20.

November 20.: ma van a gyerekek jogainak világnapja

A világon évente egymilliárd gyereket sújt szexuális, fizikai vagy érzelmi erőszak, és közülük 40 ezren válnak gyilkosság áldozatává az UNICEF adatai szerint. A legtöbb gyermekbántalmazás rejtve marad, így akár rendszeresen ismétlődhet. Pedig mindannyian segíthetünk megvédeni a gyerekeket. 1989. november 20-án fogadták el az ENSZ gyermekjogi egyezményét. Ezért ez a gyerekek jogainak világnapja.

‌‌

Össztársadalmi válsághelyzetekben, háborúkban, polgárháborúkban, gazdasági krízisekben vagy éppen világjárványokban megugrik a gyerekek elleni bűncselekmények száma és köztük a súlyos bűncselekmények száma a tapasztalatok szerint.

A gyerekeknek a család, az otthon, az iskola vagy a helyi közösség kínálja a legnagyobb biztonságot. De ugyanitt éri őket a legtöbb és esetenként a legsúlyosabb bántás is. Ahogy az UNICEF fogalmaz: „sok gyerek számára az erőszak ismerős arcot visel”. A bántalmazó a valóságban sokszor közeli rokon vagy ismerős.

Ez derül ki egy friss hazai kriminológiai kutatásból is, ami a szexuálisan bántalmazott 12 éven aluli gyerekekről szól és a Hintalovon Alapítvány éves jelentése idézi: „a sértettek és az elkövetők a büntetőügyek 98 százaléka esetében ismerték egymást; a sértettek 58 százaléka sérelmére közeli vagy távolabbi rokon, családtag, míg további 36 százalék ellen közeli ismerős követte el a bűncselekményt”.

A szexuális bűnelkövetésnél köztudottan vannak sokkal gyakoribb gyerekek elleni bűncselekmények. A szülők és gondviselők gyakran fegyelmeznek pofonnal, veréssel, mert velük is így tettek, és más módszert nem ismernek. Az is gyakori, hogy a felnőtt saját sikertelenségüket és csalódottságukat vezetik le gyerekeik bántásával.

Bármi legyen is az indok vagy a magyarázat, ezt elfogadni nem lehet. Törvény is bünteti nálunk. Jó okkal teszi, mert a bántalmazás fizikai és lelki sebeket okoz a gyermeknek. Befolyásolhatja a későbbi családi kapcsolatait, fenntartva ezzel az erőszakspirált.

Magyarország mellett másik hatvan ország tiltja még a gyermekbántalmazás minden formáját. Az UNICEF adatai szerint viszont az 5 év alatti gyermekek 91%-a él olyan országokban, ahol az otthoni testi fenyítés nem jogellenes. A 2–4 éves gyermekek 75%-át a szülő vagy gondviselő rendszeresen fegyelmezi erőszakkal. 1,1 milliárd szülő vagy gondviselő gondolja úgy, hogy a testi fenyítés a fegyelmezés szükséges formája.

A közgondolkodás még nálunk sem követi a jogot. A gyermekek „meglegyintésének”, „megleckéztetésének” vagy „a makarenkói pofonnak” ma is számottevő a társadalmi elfogadottsága. Sokszor hallhatunk ilyesféle bölcsességeket: „A dédnagyapám is verte a nagyapámat, a nagyapám is verte apámat, apám is vert engem… És mégis felnőttünk, becsületes emberek lettünk.” Jó, ha tudatosítjuk: igen, lehet, de nem ezért, hanem ennek ellenére.

Az iskolai zaklatásoknál és bántalmazásnál az elkövetők gyakran maguk is gyerekek. Az ilyesfajta abúzusok nem csak az áldozatok jelenét keserítik meg, de elvehetik tőlük a jövőjüket. Ezért is fontos, hogy a környezet minél hamarabb feltárja ezeket, és megóvja a védteleneket.

A kamaszoknál ez a dolog egyes helyeken – leginkább a harmadik világban – szó szerint vérre megy. A bandaháborúk áldozatai gyakran lesznek tinédzserek. A világban minden hét percben meghal egy serdülő erőszak következtében. 2015-ben a serdülőkori halálesetek több mint kétharmada emberölés következménye volt. A lányok elleni gyilkosságok csaknem felét családtag vagy élettárs követi el. 2015-ben a fegyveres konfliktus következtében elhunyt tizenévesek háromnegyede a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában élt.

Az ENSZ gyermekjogi egyezménye előírja, hogy minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést tegyenek meg azért, hogy „megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás – ideértve a nemi erőszakot is – bármilyen formájától”. A magyar kormány ezt leginkább büntetőjogi szigorításokkal akarja elérni, de közben nem ruház be a gyermekvédelmi, szociális és családvédelmi intézményrendszerbe vagy a gyermekvédelmi jelzőrendszerbe. Ez így kevés.




Megosztom másokkal


Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság