Mi az Emberi Jogok Európai Bírósága? Hogyan fordulhatok hozzá?

Mi az Emberi Jogok Európai Bírósága?

Az 1950-ben kelt Emberi Jogok Európai Egyezménye egy alapvető nemzetközi szerződés, amelyet azóta az Európa Tanács 47 tagállama fogadott el. Ez a dokumentum határozza meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának célját, ami nem más, mint az egyezmény betartásának ellenőrzése. Valamint felsorolja azon jogokat és biztosítékokat, amelyeknek tiszteletben tartását az Európa Tanács tagállamai vállalták. Az egyezményhez Magyarország 1993-ban csatlakozott.

Az itt dolgozó bírók az Európa Tanács tagállamaiból kerülnek ki, de nem képviselnek egyetlen államot sem. A strasbourgi bíróságra benyújtott panaszok, kérelmek feldolgozását egy javarészt szintén a tagállamokból származó jogi titkárokból álló hivatal segíti. Az itt működő jogászok, ahogy a bírák is, teljesen függetlenek saját országuktól: sem a kérelmezőket, sem pedig az államokat  nem képviselik.

Milyen lépéseket kell megtennünk, mielőtt a strasbourgi bírósághoz fordulnánk?

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához közvetlenül tudunk fordulni, azonban ez nem jelenti azt, hogy az EJEB helyettesíteni tudja a magyar bírói fórumokat. Az EJEB-hez az utolsó érdemi hatékony hazai jogorvoslat kimerítésétől, például a jogerős hazai ítélet megszületése után fordulhat a panaszos. Ez nem minden esetben jelenti azt, hogy külön pert kell itthon lefolytatni mielőtt a nemzetközi bírósághoz fordulunk, de ha van lehetőség fellebbezni vagy panaszt benyújtani egy döntéssel szemben, akkor azt előbb meg kell tenni. Az utolsó érdemi döntést követően négy hónap áll a panaszos rendelkezésére, hogy benyújtsa beadványát az EJEB-nek.

Milyen esetekben érdemes a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni?

Az EJEB nemzetközi bíróság, amely olyan személyektől, szervezetektől és cégektől fogadhat el kérelmet, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményének körébe tartozó valamely joguk megsértését állítják. Az egyezményben foglalt elfogadhatósági követelmények szabályozzák azt, hogy ki, mikor és miről nyújthat be panaszt. 

Csak olyan esetben fordulhatunk az EJEB-hez, ha személyesen és közvetlenül váltunk jogsértés áldozatává. Nem nyújthatunk be általános jellegű panaszt valamely jogszabállyal vagy intézkedéssel szemben más személyek nevében személyes érintettség nélkül.

A beadványnem hivatkozhat másra, mint az egyezmény megsértésére.

Az egyezményben védett jogok például

• a tisztességes eljáráshoz való jog,
• az élethez való jog,
• a kínzás, megalázó, embertelen bánásmód tilalma,
• a diszkrimináció tilalma,
• a magán- és családi élethez való jog,
• a vallásszabadság, szólásszabadság, gyülekezés és egyesülés szabadsága,
• valamint a hatékony jogorvoslathoz való jog.

Az eljárás címzettje –„alperese” – minden esetben az egyezményt ratifikáló egyik állam lesz. Kérelmet csak olyan állammal szemben lehet benyújtani, amelyre nézve az egyezmény kötelező, és amely a kérelmező véleménye szerint megsértette azt, az azzal védett emberi jogot. Csak akkor van helye kérelemnek, ha a sérelmezett intézkedést az érintett állam valamely hatósága (pl. bíróság vagy közigazgatási szerv) végezte.

Mire kell figyelni, amikor az EJEB-hez fordulunk? Milyen határidőket kell betartani az érvényes beadványhoz? 

Az EJEB-hez az utolsó érdemi hatékony hazai jogorvoslat kimerítésétől, vagy ha nincs a saját országában jogorvoslatra lehetősége, akkor a jogsértéstől számított négy hónapon belül fordulhat a sértett. Négy hónapon belül meg kell érkeznie a beadványnak. Amennyiben ez nem teljesül, akkor Strasbourgban nem fognak foglalkozni az üggyel. (Korábban ez hat hónap volt, de 2022. február 1. óta négy hónapra csökkentették.)

A kérelemhez ki kell töltenünk egy űrlapot, amihez aztán az ügyet alátámasztó összes bizonyítékot, dokumentumot, határozatot csatolni kell, mivel az EJEB nem folytat bizonyítást. 

A formanyomtatványt a bíróság honlapjáról lehet letölteni. Ha ennek gondos kitöltésével elkészültünk, postázzuk tértivevénnyel, mert a bíróság a beadvány beérkezését külön nem igazolja vissza. 

Ha a benyújtott anyag nem teljes, vagy nem felel meg a rendkívül szigorú formai kritériumoknak, akkor a bíróság nem fogja az ügyet megvizsgálni, ezért elengedhetetlen a kérelmezői űrlap hiánytalan kitöltése. A strasbourgi bírósághoz benyújtott kérelmek nagy többsége befogadásra alkalmatlannak bizonyul, azaz érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra, mivel nem tesz eleget a befogadhatóság valamennyi feltételének. A strasbougi bíróság elutasítása ilyen esetben végleges, nem lehet fellebbezni.

Fontos, hogy ne eredeti dokumentumokat küldjünk a beadványunkban, hanem csak másolatokat, különben sosem látjuk viszont őket.

A kérelem előzetes vizsgálata után ügyszámot kap a beadvány, amiről a kérelmezőt értesítik is. Az levélben található vonalkódokat és  az ügyszámot később a gyorsabb azonosíthatóság kedvéért fel kell ragasztani a további levelekre. 

Ezt követően az alábbi rendszerben halad tovább az ügymenet:

Milyen nyelven lehet keresetet benyújtani az EJEB-hez? 

A panaszt benyújthatjuk a bíróság valamennyi tagállamának hivatalos nyelvén, azaz magyarul is. Nem is érdemes idegen nyelvet használni, mivel a kérelmünket valószínűleg a hivatalnál dolgozó magyar jogászok olvassák majd. 

Az eljárás későbbi, érdemi szakaszában azonban angolul vagy franciául folyik tovább az eljárás, ami többnyire írásban zajlik. A bíróság csak kivételes esetben tart meghallgatást, de ha erre mégis sor kerül, ott is csak angolul vagy franciául képviselhetik a feleket.

Milyen esetben érdemes ügyvédet fogadni?

Strasbourgba ügyvéd nélkül is benyújthatjuk a panaszunkat, a kérelmezőnek azonban hasznos, ha van erre specializálódott ügyvédje, aki legalább tanácsokkal tudja ellátni. Később, az eljárás érdemi szakaszában már mindenképp ügyvédhez kell fordulnia.

Ártatlanul töltött hónapokat letartóztatva, megfosztották a szolgálati nyugdíjától, nem búcsúzhatott el haldokló édesapjától. Ez csak 3 példa a Magyar Helsinki Bizottság közel 200 ügyéből a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt.

A Magyar Helsinki Bizottság ingyenesen képviseli ügyfeleit az Emberi Jogok Európai Bíróságán, többnyire sikeresen. A hazai civil jogvédő szervezetek között nekünk van a legnagyobb múltunk és tapasztalatunk a strasbourgi perekben. Az elmúlt harminc évben több száz strasbourgi panaszos jogait képviseltük már a mandátumunkba tartozó ügyekben az EJEB előtt, például rendőri intézkedéssel, rendőri bántalmazással kapcsolatos esetekben vagy a gyülekezési jog megsértésével kapcsolatos ügyekben.

Milyen költségei vannak, ha az EJEB-hez fordulunk? 

Az EJEB-nél nagyon kedvezőek a feltételek abból a szempontból, hogy nincs megfizetendő eljárási illeték. Ez széles körben elérhetővé teszi, hogy az áldozatok tisztázzák, ha a hatalom megsértette alapvető emberi jogaikat.

Ha a strasbourgi bíróság megállapítja, hogy megsértertték az Emberi Jogok Európai Egyezményét, „igazságos elégtételt” nyújthat a kérelmezőnek, az érintett államot a kérelmező kárának megtérítésére is kötelezheti. Ha viszont a bíróság azt állapítja meg, hogy nem történt jogsértés, a kérelmezőnek nem kell a sajátján felüli költségeket (az érintett állam költségeit) megfizetnie.

Mi történik, ha nyerünk a strasbourgi bíróságon?

Az eljárás hossza több év, aminek a végén a bíróság megállapíthatja a korábbi, hazai eljárás során elkövetett jogsértés tényét, az érintett állam felelősségét. Ha ez fennáll, akkor kártérítést ítélhet meg a panaszos számára.

Ha a strasbourgi bíróság azt állapítja meg egy ügyben, hogy valamelyik tagállam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített valamely passzust, akkor az érintett állam minden köteles végrehajtani az ítéletet.