Elérhető a kirúgott kölcseys tanárok bírósági keresete
A Magyar Helsinki Bizottság nyilvánossá tette a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanárok pertársaságának anonimizált munkaügyi keresetét. A civil jogvédő egyesület azért tartotta fontosnak mindezt, hogy a jövőben hasonló helyzetbe kerülő pedagógusok és jogi képviselőik minél eredményebben pereskedhessenek a tankerületi központokkal szemben. A Fővárosi Törvényszék befogadta a keresetet.
A keresetben a tanárok alapjogi és munkaügyi érvekkel támasztották alá, miért volt jogellenes, diszkriminatív, aránytalan és szabálytalan az elbocsátásuk. Az elmaradt végkielégítésük, a felmondási időszakra járó fizetésük és kártérítés megítélését várják a bíróságtól.
A kereset nagy terjedelmét leginkább az indokolja, hogy ez a pereskedés példátlannak ígérkezik a hazai munkaügyi perek történetében. A felperesek legfontosabb érve, hogy a tanárok álláspontja szerint a tankerület megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor véleményük munkabeszüntetéssel történt kifejezése miatt aránytalanul súlyosan szankcionálta őket, és azonnali elbocsátásuk mellett döntött.
A közoktatás rohamosan romló állapota és a sztrájkjog de facto elvétele a pedagógusoktól – ezek azok, amelyek arra ösztökélték őket, hogy akár a bérmegvonást is vállalva munkamegtagadással fejezzék ki véleményüket. A véleménynyilvánítás az Alaptörvény által is védett alapjog, amelynek korlátozása csak indokolt esetben és arányosan képzelhető el más alapjogok védelmében. Az esetükben azonban nem erről volt szó.
A kölcseys tanárok kirúgásának valójában egyetlen célja volt, hogy a tanárok véleménynyilvánítását és a további pedagógustiltakozásokat elfojtsa.
A tankerületi központ a legkevésbé sem a gyerekek jogainak védelmében járt el. Ezt mutatja, hogy a kirúgott tanárok helyét még azóta sem töltötték be. Vagy az is, hogy miközben a kémiatanári álláshelyeknek országosan a 60 százaléka hiányzik (ez 2021-ben 2657 tanár volt), mások mellett mégis egy nagyon eredményes kémiatanárt rúgtak ki, aki ráadásul még osztályfőnöke volt egy érettségiző osztálynak is.
Sokkal rosszabb ma a kölcseys diákoknak tanáraik nélkül, mint amelyen tanáraikkal együtt volna, még ha sztrájkolnának is.
A kereset széles kontextusba helyezi az öt tanár és általában a pedagógusok tiltakozási mozgalmát. „Be akartuk mutatni a közoktatás válságos helyzetét, ami miatt a tiltakozás elkezdődött, és ma is folyik. Ahogyan az igazságos döntéshez szerintünk azt is mérlegelni kell majd a bíróságnak, hogy az ilyenfajta munkabeszüntetésekhez a sztrájkjog aránytalan korlátozása vezetett el. Tehát itt olyan alapjogi kérdéseknek a vizsgálatára is sor kerül majd, amire tipikusan egyébként egy munkaügyi perben nem” – mondta Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki vezette a keresetet elkészítő csapatot.
A kereset elkészítésében a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai mellett közreműködött még Zempléni Kinga és Paragh Györgyi ügyvéd is, valamint a Budapest Intézet, amely a pedagógusok sokdimenziós jövedelmi hátrányairól készített összehasonlító elemzést.
A per tárgyalása várhatóan a jövő év elején kezdődhet majd el a Fővárosi Törvényszéken.