STEPSS (Strategies for Effective Stop and Search) program az igazoltatási gyakorlat reformjáért (2007-2008)

Magyarországon évente átlagosan több mint másfél millió igazoltatást végeztek az elmúlt évek során, így egyértelműen az igazoltatás a leggyakrabban alkalmazott rendőri intézkedés, amelynek gyakorlata egyes szociológiai kutatások szerint aránytalanul érinti a roma kisebbséghez tartozókat. Az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Rendőrtiszti Főiskolával együttműködésben a Helsinki Bizottság arra vállalkozott, hogy hat hónapon keresztül gyűjtött adatok statisztikai elemzésével kapjon választ a kérdésre: hatékony-e a magyar rendőrség igazoltatási gyakorlata és igaz-e, hogy az igazoltatottak összetételében etnikai aránytalanságok mutathatók ki.

Az etnikai profilalkotás, vagyis az etnikai vagy faji hovatartozás ismérvein alapuló kiválasztás a rendészeti gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy az intézkedő rendőrök külső jegyek alapján határozzák meg, kit igazoltatnak, illetve kivel szemben foganatosítanak valamilyen intézkedést. E módszer szerint összefüggés mutatható ki bizonyos tulajdonságok (pl. bőrszín, vallás) és egyes bűncselekmények elkövetése között, ezért az intézkedések alá vont személyeket nem hagyományos és szakmailag indokolt gyanúokok alapján (pl. szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját felvető magatartás tanúsítása, objektíven igazoltható gyanús magatartás) választják ki, hanem magatartásuktól függetlenül pusztán azért, mert egy „etnikai profil” illik rájuk.

Az etnikai profilalkotáson alapuló gyakorlat azonban a diszkrimináció egyik formája, amelyet a nemzetközi és az európai jog is tilalmaz. Az Európai Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance, ECRI) 11. számú általános ajánlásában javasolja, hogy a tagállamok kormányai „Az etnikai alapú kiválasztás tekintetében egyértelműen definiálják és törvényben tiltsák meg az etnikai ismérveken alapuló kiválasztást”.

A STEPSS program három országban – Spanyolországban, Bulgáriában és Magyarországon – foglalkozott az etnikai profilalkotás kérdésével. A program célja az volt, hogy a rendőrök képzése, a kisebbségek képviselőinek bevonása, és az intézkedések végrehajtásának hatékonyabb ellenőrzése révén a kutatók alternatív igazoltatási gyakorlatot dolgozzanak ki és teszteljenek a gyakorlatban, s egyben javítsák a rendőrség és a kisebbségek közötti viszonyt és kommunikációt is.

Magyarországon a program az igazoltatás hatékonyságával és etnikai aspektusaival kapcsolatos, széles körű adatgyűjtésre helyezte a hangsúlyt (a szigorú adatvédelmi rendelkezések miatt korábban nem kerülhetett sor az igazoltatás és az etnikai származás összefüggéseinek átfogó vizsgálatára), és igyekezett megismertetni a rendőröket az etnikai profilalkotáson alapuló gyakorlat visszásságaival és hátrányaival, hiszen az nem képezi részét a rendőrök oktatásának. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a roma közösség jelenti a legnagyobb etnikai kisebbséget, a projektben a roma kisebbség képviselői vettek részt; a program céljai között szerepelt a rendőrség és a roma közösség kapcsolatának, kommunikációjának erősítése is.

A STEPSS program Magyarországon a Magyar Helsinki Bizottság, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Rendőrtiszti Főiskola együttműködésében valósult meg.

Támogatók: az Európai Bizottság AGIS programja és az Open Society Justice Initiative

***

Szigorúan ellenőrzött iratok – A magyar igazoltatási gyakorlat hatékonyságáról és etnikai aspektusairól (kutatási jelentés) (Megvásárolható a Helsinki Bizottság irodájában.)

Control(led) group – Final report on the Strategies for Effective Police Stop and Search (STEPSS) Project (Megvásárolható a Helsinki Bizottság irodájában.)

„I Can Stop and Search Whoever I Want” – Police Stops of Ethnic Minorities in Bulgaria, Hungary and Spain

Brit útmutató az igazoltatásról – STEPSS tanulmányút Nagy-Britanniába

A STEPSS program Magyarországon – Háttéranyag

Az igazoltatással kapcsolatos szabályok, az igazoltatás gyakorlata, az igazoltatás szerepe a rendőrök oktatásában –  elemzés