Feliratkozás hírlevélre Ne maradj le legfontosabb híreinkről 2025-ben!

STEPSS Follow-up projekt (2009-2011)

Translation is available for this content

Switch to English

A Magyar Helsinki Bizottság STEPSS (Strategies for Effective Police Stop and Search – Hatékony rendőrségi igazoltatási stratégiák) projektje az igazoltatási gyakorlat vizsgálatára és etnikai profilalkotás megjelenésének feltérképezésére irányult. A projekt emellett célul tűzte a rendőrség és a roma közösség kapcsolatának javítását az igazoltatási gyakorlat hatékonyságának és az igazoltatást végző rendőrök ellenőrizhetőségének növelésével. A hat hónapos, a rendőrök saját adatgyűjtésén alapuló kutatás eredménye szerint a roma kisebbséghez tartozókat háromszor nagyobb eséllyel igazoltatják a rendőrök, mint a nem romákat, miközben az igazoltatások eredményessége – azaz az igazoltatások alapján indult eljárások gyakorisága – tekintetében nincs különbség a két csoport között. A STEPSS projekt is rámutatott arra, hogy az etnikai profilalkotás létező probléma Magyarországon, amit tudomásul kell venni és kezelni kell, csakúgy, mint a rendőrök és a helyi közösségek, különösen a roma kisebbség tagjai közti feszültséget. A STEPSS projekt eredményeire való reflektálás érdekében a Magyar Helsinki Bizottság elindította STEPSS Follow-up projektjét, mely a következő elemekből áll:

1. Helyi konzultatív fórumok szervezése a rendőrség és a helyi lakosság, különösen a roma kisebbség tagjainak részvételével

A projekt célja a rendőrség és a helyi közösség, különösen a roma kisebbség tagjai közötti kapcsolat javítása és a problémák megoldása a konzultatív fórum – mint a rendszerszintű visszásságokról, a lakosság és a rendőrség részéről felmerülő aggályokról, a két csoport tapasztalatairól való strukturált párbeszédnek keretet biztosító új módszer – segítségével. A projekt célja az előítéletek elleni küzdelem, a kölcsönös bizalom megteremtése, kapcsolatteremtés a lakosság és a rendőrség között, valamint a rendőrség munkájával, a bűnözéssel, a közbiztonsággal kapcsolatos helyi problémák kölcsönös megértésének elősegítése.

A konzultatív fórumok ötlete az ún. „közösségi rendőrség” (community policing) koncepcióján alapul, amelynek alapelve, hogy a rendőrség és a lakosság közötti kapcsolatot erősíteni kell a kölcsönös megértés és bizalom kialakulása, valamint az együttműködés érdekében. Kiemelendő, hogy a konzultatív fórumok nem egyszerű panasznapként funkcionálnak, vagyis nem az egyedi ügyekkel kapcsolatos panaszok közlésére szolgálnak, hanem egy kevésbé formalizált csatornát biztosítanak az általánosabb jellegű kérdések felvetésére (pl. Miért olyan magas az igazoltatások száma? Miért tart olyan hosszú ideig egy nyomozás? Mik a rendőr kötelességei az egyes eljárások során? Milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhat a rendőr? Hogyan lehet panaszt tenni egy intézkedéssel szemben?). A konzultáció tehát információ-, ismeret- és tapasztalatcserét jelent.

Magyarországon egy átlagpolgár nem rendelkezik megbízható információkkal a rendőri munkáról. Sokuk csak egy-egy igazoltatás során kerül kapcsolatba a rendőrséggel, és így torz kép alakulhat ki bennük a rendőrség, mint szervezet működéséről. Ez a rendőröktől való félelemhez és az irántuk való bizalmatlansághoz vezethet a lakosság részéről, hátrányosan befolyásolva a rendőri munka hatékonyságát. A konzultatív fórumok e probléma megoldásához kívánnak hozzájárulni.

A STEPSS Follow-up projekt első szakaszában, 2009. június és 2010. március között összesen négy konzultatív fórumot tartottak, két projekthelyszínen: egyet Budapest VI. kerületében, hármat pedig Szegeden. A Budapest VI. kerületében 2009. november 29-én rendezett konzultatív fórumon tizennégy civil szervezet és a helyi közösség képviselői vett részt, megjelent a kerület országgyűlési képviselője és alpolgármestere is. A BRFK VI. Kerületi Rendőrkapitányság feladatairól, erőforrásairól és mutatóiról, valamint a STEPSS projektről szóló rövid prezentációk meghallgatása után a résztvevőknek lehetőségük volt arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a kerületi rendőrkapitánynak. A résztvevők közül sokan támogatták, hogy a konzultatív fórumokat rendszeressé tegyék, és a rendőrkapitány ígéretet tett a fórum háromhavonkénti megrendezésére. Az eseményről tudósított a kerületi tévéadó és a kerületi újság, a rendőrség weboldalán pedig egy összefoglaló olvasható az eseményről. Szegeden három konzultatív fórumot tartottak (2009. december 3. és 11., 2010. január 27.), melyeken a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagjai, a választókerületek országgyűlési képviselői, a lakosság tagjai és civil szervezetek vettek részt. A helyi média ezekről az eseményekről is tudósított.

2010 augusztusában vette kezdetét a STEPSS Follow-up újabb szakasza. A Magyar Helsinki Bizottság tervei szerint a projektidőszak végéig, 2011 júniusáig legalább öt konzultatív fórumot szervez meg öt projekthelyszínen.

2. Szakértői csoport felállítása és szakmai egyeztetések tartása (a rendőrségi gyakorlat szakmai reformja lehetséges irányainak részletes elemzése egyes emberi jogi kérdésekkel összefüggésben)

2009. június 12-én és december 12-én került sor a rendőrség igazoltatási gyakorlatáról szóló szakmai egyeztetésekre, emellett a Budapest Rendőr-főkapitányság két további szakmai egyeztetést szervezett a gyülekezési joggal kapcsolatban 2009. október 12-én és november 4-én, amelyeken a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szakértői is részt vettek.

Az igazoltatási gyakorlatról szóló 2009. december 12-i szakmai egyeztetésen a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Budapesti Rendőr-főkapitányság megegyezett abban, hogy a projekt keretében felállított szakértői csoport ajánlást terjeszt az országos rendőr-főkapitány elé. Az ajánlást 2010 februárjában juttattuk el az országos rendőr-főkapitányhoz, főbb pontjai a következők:

  • Új, egységes formanyomtatvány (RK lap, igazoltató lap) bevezetésére van szükség.
  • Az új igazoltató lapoknak tartalmazniuk kell az igazoltatás elleni panasztétel lehetőségére való figyelmeztetést.
  • Az igazoltató lapnak az igazoltatást végző rendőr és az igazoltatott által aláírt egy példányát át kell adni az igazoltatott személynek.
  • Az intézkedés céljának eléréséhez nem szükséges személyes adatokat törölni kell az igazoltató lapokról.
  • Az igazoltató lapnak részletes információkat kell tartalmaznia az igazoltatás okára és arra vonatkozóan, hogy követte-e bármilyen eljárási cselekmény az intézkedést.

3. Képzési anyagok összeállítása a diszkrimináció témakörében a Rendőrtiszti Főiskola és a rendészeti szakközépiskolák számára

A Magyar Helsinki Bizottság egyeztetett a Rendőrtiszti Főiskolával és az Országos Rendőr-főkapitánysággal arról, hogy a STEPSS program tapasztalatait és az etnikai profilalkotásról szóló anyagokat milyen módon lehet beilleszteni a rendőrképzésbe. Az egyeztetéseknek megfelelően az elkészült oktatási anyag a STEPSS program tapasztalatainak bemutatása mellett foglalkozik a civil szervezetek jogvédő szerepével is. A Helsinki Bizottság munkatársai által összeállított anyagot 2010 szeptemberétől oktatják a rendészeti szakközépiskolákban. Emellett a Helsinki Bizottság munkatársai előadásokat tartanak a Rendőrtiszti Főiskolán a STEPSS programról, és egyéb, a rendőrséget érintő emberi jogi kérdésekről.

 

A STEPSS és a STEPSS Follow-up projekteket az Open Society Justice Initiative támogatta.

 

 

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság