PETÍCIÓ Nem akarunk orosz mintájú homofób törvényeket!

Civil hozzájárulás az uniós jogállamisági jelentéshez

Translation is available for this content

Switch to English

Nyolc magyar civil szervezet közös jelentéssel járult hozzá az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentéséhez. A 2019-re vonatkozó jelentés a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon, a helyzet pedig a konzultációban részt vevő civil szervezetek szerint 2020-ban tovább romlott. A nyolc civil szervezet bízik benne, hogy az Európai Bizottság idei jelentésében már konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése minden európai uniós tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni keretrendszert, a média sokszínűségét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. A jogállamisági jelentést először tavaly készítette el az Európai Bizottság. A 2019-re vonatkozó jelentésében az Európai Bizottság mind a négy vizsgált területen lényegi, a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon.

A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat veszi figyelembe: civil szervezetek, a tudományos élet képviselői, vagy például újságírók és bírák is megoszthatják álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről.

A tavalyi évhez hasonlóan nyolc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország idén is együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire.

Beadványunk azt mutatja, hogy 2020-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon mind a négy vizsgált területen, többek között az alábbiak miatt:

  • A bírói önigazgatással kapcsolatos rendszerszintű problémák továbbra is veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét.
  • Az új kúriai elnök megválasztása veszélyezteti a bírák szervezeten belüli függetlenségét.
  • A magyar bírósági rendszerbe kódolva van, hogy a bírák többsége fél véleményt nyilvánítani szakmai kérdésekben, tartva attól, hogy amiatt hátrány éri őket.
  • A kormány visszaél a rendkívüli helyzettel, és a koronavírus okozta válsághelyzet kezelésére kapott felhatalmazást arra használja, hogy a közpénzeket a rendszer kegyeltjeinek a zsebébe juttassa, miközben az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat kárpótlás nélkül kifosztja. Ez történt például a turisztikai támogatásokkal is, ahol a 2018 óta kiosztott 300 milliárd forint állami támogatásból 200 milliárd forint az igénylők mindössze fél százalékához került. Eközben az önkormányzatok elvesztették a bevételeik számottevő hányadát.
  • A független sajtó munkáját változatlanul, a már többször ismertetett módszerekkel akadályozza az állam, mely különösen a járvánnyal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést nehezíti meg.
  • A közérdekű adatokhoz való hozzáférést tovább nehezítették, ez ellen az Alkotmánybíróság nem lépett fel.
  • A társadalmi egyeztetés tulajdonképpen megszűnt: nemcsak az Alaptörvény kilencedik módosítását, de egy sor más, az alapjogokat érintő jogszabályt a kötelező társadalmi egyeztetés nélkül vagy annak kikerülésével nyújtottak be az Országgyűlésnek.
  • A veszélyhelyzet és a felhatalmazási törvények a kormány túlhatalmához vezettek, amit a nyáron elfogadott jogszabályi változások bebetonoztak, és a kormány a felhatalmazást sok esetben az alapjogok korlátozására használta fel.
  • Az Alkotmánybíróság továbbra sem képes ellátni alkotmányos funkcióját.
  • Az ombudsman nem lépett fel megfelelően például a romák, az LMBTQI emberek és a menedékkérők védelmében.
  • Komoly problémák merülnek fel az Európai Unió Bírósága döntéseinek végrehajtása kapcsán, így például a “külföldről finanszírozott” civil szervezeteket megbélyegző törvényt annak ellenére nem helyezte hatályon kívül a kormánytöbbség, hogy a Bíróság már 2020 júniusában kimondta, hogy az ellentétes az uniós joggal.

Az Európai Bizottság a tervek szerint nyáron hozza nyilvánosságra a jogállamisági jelentést. A konzultációban részt vevő civil szervezetek bíznak benne, hogy a tavalyi jelentéssel ellentétben az Európai Bizottság idén konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg jelentésében a tagállamok, így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében. Szükség lenne emellett arra is, hogy a jogállamisági jelentésekben feltártak alapján az Európai Bizottság konkrét lépéseket tegyen az uniós alapértékek megsértése miatt, és a jelentésben foglaltakat felhasználja az Európai Unió a Magyarországot érintő, folyamatban lévő 7. cikkes eljárásban is.

A civil szervezetek beadványa itt érhető el angolul:

Contributions of Hungarian NGOs to the European Commission’s Rule of Law Report (March 2021)

A beadvány magyar összefoglalója itt érhető el.

 

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság