Beadvány az Európa Tanácsnak a rendőri bántalmazásokkal kapcsolatban

Az elmúlt évtizedben a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei által képviselt, rendőri bántalmazás miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduló panaszosok ügyei sikerrel zárultak. Ezért a szervezet különösen érdekelt abban, hogy Magyarország maradéktalanul végrehajtsa az ügyekben hozott ítéleteket.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtását, vagyis ez a testület ellenőrzi, hogy a tagállamok meghozzák-e az ítéletekből eredően szükséges intézkedéseket. Minthogy a szabályozás szerint civil szervezetek a Miniszteri Bizottsághoz fordulhatnak kapcsolódó észrevételeikkel, a Magyar Helsinki Bizottság 2014 októberében és 2015 januárjában beadványokat terjesztett a testület elé a rendőri bántalmazásokkal kapcsolatos magyar vonatkozású ítéletek, így a Gubacsi kontra Magyarország, a Kiss Borbála kontra Magyarország, a Réti és Fizli kontra Magyarország és a Károly László (No. 2.) kontra Magyarország ügyek kapcsán. (A Gubacsi kontra Magyarország és a Réti és Fizli kontra Magyarország ügyekben a kérelmezőket a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei képviselték. Az ítéletek magyar nyelvű fordítása itt érhető el.)

Beadványaiban a Magyar Helsinki Bizottság értékelte a magyar kormány által a Miniszteri Bizottsághoz benyújtott, a fenti ítéletek végrehajtásáról szóló jelentést is, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány által foganatosított, illetve tervezett intézkedések nem elégségesek, nem nyújtanak tényleges megoldást bizonyos rendszerszintű problémákra. Ebből adódóan a Magyar Helsinki Bizottság ajánlásokat is fűzött a Miniszteri Bizottsághoz benyújtott észrevételeihez, arra kérve a testületet, hogy szólítsa fel a magyar kormányt azok megfontolására.

A beadványban és az ahhoz fűzött kiegészítésben a következő kérdéseket tárgyalta a Magyar Helsinki Bizottság:

• Nem biztosított a független orvosi vizsgálat azoknak, akiket – állításuk szerint – bántalmaztak a rendőrök, az orvosi vizsgálaton való rendőri jelenlét pedig inkább főszabály, mint kivétel.
• Magyarországon nem kötelező a kihallgatások videofelvételen való rögzítése, és arra a rendőri kihallgató helyiségek mindössze 3%-ában van csak mód. Következésképpen a ténylegesen rögzített kihallgatások aránya nagyon alacsony: pl. 2014-ben a terhelti kihallgatások csupán 0,026%-áról készült felvétel azokban a megyékben, amelyek végeznek erre vonatkozó adatgyűjtést.
• A rendőrségi létesítményekben történő felvételkészítésre vonatkozó szabályok nem megfelelőek, és az előállító helyiségek mindössze 10,2%-ában készül ténylegesen videofelvétel. A rendőrségi járműveknek csupán a 16,12%-a van felszerelve kamerával, és teljes mértékben az intézkedő rendőr döntésén múlik, hogy azt mikor kapcsolják be és ki.
• A bántalmazás miatt tett feljelentések és a vádemelések eredményessége nagyon alacsony: pl. 2013-ban a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt tettek feljelentések mindössze 2%-a vezetett vádemeléshez, míg a kényszervallatás miatt tett feljelentések esetében ez az arány 1% volt. Emellett a hivatalos személyek esetében kiszabott büntetések enyhének tűnnek.
• Egy módosítás eredményeként 2012 januárjától a belügyminiszter lehetővé teheti, hogy a bántalmazást is magában foglaló bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt rendőr folytassa munkáját.
• A rendőröknek nyújtott képzések az emberi jogok és az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjoga, sztenderdjei témájában mind elérésüket, mind mélységüket tekintve elégtelenek.

A Magyar Helsinki Bizottság rendőri bántalmazásos esetekhez kapcsolódó beadványa itt, a beadványhoz (a közérdekű adatkérésekre kapott válaszok beérkezését követően) tett kiegészítés pedig itt érhető el. (Az eredeti, angol nyelvű beadványok itt és itt érhetőek el.)