Az önkényvédelmi törvényt hatályon kívül kell helyezni
Magyar civil szervezetek üdvözlik a Velencei Bizottság véleményét, amely szerint semmi szükség a Szuverenitásvédelmi Hivatalra (SZVH), amely ráadásul aránytalan és indokolatlanul nagy hatalommal rendelkezik, így arra is alkalmas, hogy visszarettentse az embereket és közösségeiket az aktív közéleti részvételtől. A vélemény szerint az SZVH-t meg kellene szüntetni.
Hétfő éjjel tette közzé a Velencei Bizottság (VB), az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete az önkényvédelmi törvénnyel kapcsolatos véleményét. A VB szerint a Hivatalra vonatkozó szabályok jogsértőek, és azokat hatályon kívül kell helyezni. A tekintélyes testület értékelésével az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország mélységesen egyetértenek.
A szakértők szerint az SZVH-ra és különösen a vizsgálataira vonatkozó szabályok ellentétesek a nemzetközi szabályokkal, és sérthetik a magánélethez, a véleménynyilvánításhoz és az egyesülés szabadságához való jogot. A nyomozás és vizsgálódás olyan állami szervek, mint a bíróságok vagy bűnüldöző szervek feladata, amelyek eljárásai garanciát nyújtanak az emberi jogok érvényesülésére, megsértésük esetén pedig azok orvoslására is – szögezi le a Velencei Bizottság.
A homályosan megfogalmazott törvény és az általa létrehozott, széles diszkrecionális jogkörrel rendelkező Hivatal aránytalan és indokolatlan hatalmat képvisel. Valójában a Hivatal működése azzal a veszéllyel jár, hogy még kevesebben mernek majd részt venni a közéletben, miközben azok a szervezetek és emberek, akik elmondják a véleményüket, a lejárató kampányának kereszttüzébe kerülhetnek.
A Velencei Bizottság ezért azt javasolja, hogy a Hivatalra és annak eljárására vonatkozó szabályokat helyezzék hatályon kívül.
A VB plenáris ülésén elfogadott szöveg kétségbe vonja már magát a Hivatal létrehozásának szükségességét is. A Velencei Bizottság szerint bár az Alaptörvény szerint az „alkotmányos önazonosság védelme” lenne a Hivatal feladata, a törvény ezzel szemben elsősorban a „nemzeti szuverenitás védelméről”, illetve a választások külföldi befolyásolásáról beszél, és teljesen homályban hagyja, hogy ezek az eltérő fogalmak és indokok milyen kapcsolatban állnak egymással vagy a Hivatal tevékenységével.
Egy demokratikus országban a nemzetbiztonság és a választások tisztaságának védelmét olyan „hagyományos” intézmények garantálják (bíróságok, szakszolgálatok, rendvédelmi szervek), amelyek megfelelő jogi garanciák és eljárási szabályok alapján működnek. A 2024 februárjában megalakult SZVH-ra azonban nem vonatkoznak ilyen szabályok: bármikor, bárkit és bármilyen indokkal vizsgálhat, és sem az eljárása, sem a megállapításai ellen nincs valódi jogorvoslat – tette hozzá a testület.
Miközben a kormány indoklása szerint azért volt szükség a Hivatal felállítására, mert a gyanú szerint a 2022-es választások során az ellenzéki pártok bújtatott külföldi támogatásokat használtak fel, a törvény nemcsak a választási időszakokra vonatkozik, hanem időkorlát nélkül minden olyan tevékenységre, amelynek bármilyen közéleti vonatkozása van. A Hivatal elképesztően homályosan és tágan megfogalmazott, eljárási szabályok nélküli vizsgálatai alkalmasak lehetnek arra, hogy azokat önkényesen, politikai célokból alkalmazzák civil szervezetek, újságírók vagy bárki ellen, akit a Hivatal a „nemzeti szuverenitásra veszélyesnek” tekint.
Dacára annak, hogy a törvény előkészítéséről már 2023 szeptemberében beszélt Kocsis Máté Fidesz frakcióvezető, a törvény benyújtásától annak elfogadásáig alig három hét telt el, amely az ilyen komplex és érzékeny jogszabályok esetében nagyon kevés, ráadásul a társadalmi egyeztetésre ezúttal sem volt semmilyen lehetőség. A jogszabály szerint a Hivatal ugyan „független”, de ahogy ezt a Velencei Bizottság is megjegyzi, egy államigazgatási szerv valójában nem lehet a hatalomtól független. Ráadásul a tény, hogy a Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi, és semmilyen más állami szervnek nincs ellenőrzési jogosultsága felette, komoly kétségeket ébreszt a Hivatal függetlenségével kapcsolatban.
A választói akarat tiltott befolyásolása
A 2023. december 22-én hatályba lépett törvény a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása mellett módosított a Büntető Törvényköny és a választásokra vonatkozó jogszabályok bizonyos rendelkezésein is. Bevezette a választói akarat tiltott befolyásolása tényállást, amivel kizárta, hogy választásokon induló jelöltet indító szervezetek (pártok és civil szervezetek) vagy egyéni jelöltek bármilyen formában külföldi támogatást fogadhassanak el.
A Velencei Bizottság szerint a hasonló célú szabályok gyakoriak és elméletileg megfelelhetnek a nemzetközi szabályoknak, azonban ezen a területen is tett javaslatokat. A testület szerint ugyanis homályos a „külföldi támogatás” fogalma, annak egy részletesebb és árnyaltabb meghatározását tartják jónak, ami figyelembe veszi a különböző típusú finanszírozási forrásokat és a pártok nemzetközi szintű együttműködését, és előírja a nemzetközi kötelezettségek, köztük az uniós tagságból eredő kötelezettségek tiszteletben tartását. A Velencei Bizottság szerint pontosabban meg kell határozni, hogy mik a tiltott tevékenységek, és azt javasolták, hogy a külföldi támogatás elfogadásának tilalma csak a választások előtt meghatározott időszakon belül kapott pénzeszközökre vonatkozzon. Azt is megjegyzik, hogy a tényállás elnevezése (választói akarat tiltott befolyásolása) nem tükrözi annak tartalmát (tiltott külföldi támogatás elfogadása), és szűkebben kellene megfogalmazni a foglalkozástól való eltiltást is, mert a mostani szabályok alapján lehetőség lenne arra is, hogy ha valaki tiltott külföldi támogatást fogad el, az soha többé ne lehessen civil szervezet vagy párt tisztségviselője, ami szerintük aránytalan büntetés.
Ahogyan azt a Velencei Bizottság véleménye is alátámasztja, az alig három hét alatt elfogadott törvény és az általa létrehozott Hivatal valódi célja a kritikus hangok elhallgattatása és a félelemkeltés az olyan emberek és szervezetek körében, akik valamilyen formában részt vesznek a közös ügyeink intézésében.
A Hivatal nem a szuverenitást védi, hanem az államtól független közösségeket és embereket fenyegeti, ezért létezése és működése semmilyen módon nem igazolható. A törvény ellen már tiltakozott az Európa Tanács emberi jogi biztosa, az ENSZ két független jelentéstevője, magyar civil szervezetek koalíciója, a Civilizáció által útjára indított törvény elleni tiltakozáshoz pedig már több mint 120 szervezet és közel 14.000 ember csatlakozott.
A törvény miatt február 7-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amelynek első szakaszában két hónapja van a kormánynak válaszolni a felmerült aggályokra. Ha a kormány nem tudja végül meggyőzni a Bizottságot, az ügy az Európai Unió Bíróságán dőlhet el.