Álljon elő a tervezettel, Miniszter Asszony!
A Magyar Helsinki Bizottság ma adatigénylést nyújtott be az Igazságügyi Minisztériumhoz. A civil jogvédő szervezet azt a törvénytervezetet szeretné megismerni, amelyről Varga Judit miniszter szerint a kormány az Európai Bizottsággal egyeztet, de idáig még nem hozták nyilvánosságra. Az Európai Unió Bírósága nyolc hónapja nyilvánította uniós jogba ütközőnek a civilellenes törvényt, az igazságügyi miniszter szerint a kormány már ki is találta, hogyan módosítaná, de erről az érintettekkel nem egyeztetett. Itt az ideje, hogy az ország megtudhassa, mire készül a kormány.
Tavaly június 18-án mondta ki az Európai Unió Bírósága (EUB), hogy a civilellenes törvény megbélyegző, káros és uniós jogba ütközik. A 2017-es szabályozás megalkotta a „külföldről támogatott szervezet” fogalmát, ami azt jelenti, hogy a külföldről évi kilencmilliósnál nagyobb támogatást kapó szervezeteknek külön nyilvántartásba kell venniük magukat, és szégyenbélyegként kell viselniük például kiadványaikon és honlapukon, hogy ők bizony különböznek a többi civil szervezettől.
Az orosz mintájú „illiberális” hazai szabályozás ellen kezdettől fogva tiltakoztak a hazai civilek. Több szervezet, így például a Magyar Helsinki Bizottság nem volt hajlandó magát és támogatóit regisztrálni. A kormányerő állításával szemben az új szabályok semmivel sem tették átláthatóbbá a civilek gazdálkodását. Az adatokat addig is tartalmaznia kellett az éves közhasznúsági jelentéseknek, és kötelessége volt szervezeteknek az is, hogy honlapjukon tegyék azokat nyilvánossá.
Az új szabályozás célja egyértelműen az volt, hogy a hazai civil társadalmat megossza, a kormánynak nem tetsző szervezeteket megbélyegezze és hiteltelenné tegye. Ezt az is bizonyítja, hogy a jogalkotási folyamatot nagyszabású civilellenes kampány kísérte a kormány és a kormánypárt részéről.
Az EUB ítéletét semmilyen nyilvános kormányzati lépés nem követte. Leszámítva talán azt, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter – némi meglepetésre – nyilatkozatban üdvözölte a döntést és ünnepelte a kormányt, mondván, a szabályozás „jogszerűségét a bíróság ítélete is megerősítette”. Erről azonban szó sem volt.
Olyannyira nem, hogy az Európai Bizottság megelégelve a kormány időhúzását, múlt héten újraindította a kötelezettségszegési eljárást. A kormány két hónapot kapott annak magyarázatára, miért nem tett semmit a jogellenes szabályozás megszűntetése érdekében.
A brüsszeli lépést az is indokolta, hogy abszurd módon éppen az EUB ítélete után kezdték alkalmazni a jogellenes előírásokat. Így a kormány Tempus Közalapítványa megakadályozta, hogy a pécsi Emberség Erejével Alapítvány hozzájuthasson egy elnyert uniós támogatáshoz, mert a pécsi civilek az EUB döntése alapján nem nyilatkoztak róla, hogy „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnek-e.
Varga Judit miniszer Facebook-posztjában öt napja élesen kikelt az uniós eljárás újraindítása ellen, és „politikailag motivált eljárásról” írt. A kormánya ügyben tanúsított viselkedését pedig „korrektnek és transzparensnek” nevezte.
Sajnos, a civileknek más a tapasztalata. Mert csak ebből a posztból tudhatta meg az ország, miszerint a kormány készen áll a szabályozás visszavonására, és már normaszöveget is küldött az Európai Bizottságnak, pedig a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetéséről szóló törvény és számos nemzetközi norma is elvárja az érintettekkel való konzultációt a jogalkotási folyamatban. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2007)14 számú ajánlása szerint például „a civilszervezetekkel konzultálni kell minden olyan elsődleges és másodlagos jogi norma tervezetének előkészítése során, amely érinti a státuszukat, finanszírozásukat vagy a működésüket”.
A Magyar Helsinki Bizottság ezt a törvénytervezetet kérte ki ma közadatigényléssel az Igazságügyi Minisztériumtól. Itt az ideje, hogy megismerhesse végre az ország és a közhasznú civil szervezetek, mire is készül a kormány, milyen új szabályozást akar bevezetni. Vajon valóban jobbítani akar, vagy újabb manőverbe kezd mindannyiunk alapjoga, az egyesülési szabadság ellen?