Alkotmánybírósági indítvány a Kossuth téri kordon ügyében
Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány elutasította a Magyar Helsinki Bizottságnak a Kossuth téri kordon miatt beadott panaszát. A március 14-i határozatban a rendőrség arra hivatkozik, hogy a tér október 23-ai lezárása után folyamatos értékelő-elemző munka során állapították meg, hogy az Országgyűlés működését is fenyegető jogellenes cselekedetek veszélye miatt volt szükség a terület lezárására. A Helsinki Bizottság az országos rendőrfőkapitányhoz fellebbezést nyújtott be a döntés ellen: a jogvédő szervezet szerint a panasz elutasítása megalapozatlan, a kordon fenntartásáról szóló rendőrségi döntés pedig jogellenes volt. A rendőrség egyebek között az Országgyűlés működésének biztosítására hivatkozik, miközben december 15. és február 15. között az Alkotmány értelmében nincs is rendes parlamenti ülésszak. Ráadásul a főkapitány a saját intézkedése elleni panaszt bírálta el, ezért annak elintézésében a budapesti főkapitány a törvény értelmében nem is vehetett volna részt – érvelnek a jogvédők.
Ugyanakkor a Helsinki Bizottság szerint az eset arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendőrségi törvénynek (Rtv.) az a paragrafusa, amely alapján a hatóság öt hónapon át tartotta lezárva Kossuth teret hiányos, és ezért alkotmányellenes, sérti a jogbiztonságot, és a jogorvoslathoz, a szabad mozgáshoz való jogot és a gyülekezési jogot . A jogvédő szervezet ezért – a kordon azóta megtörtént lebontásától függetlenül – az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában azt kérte, a testület állapítsa meg, a szabályozás hiányossága miatt az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követ el.
A kifogásolt paragrafus az Rtv. 46. szakasza, amelyben az indítvány szerint a törvényalkotó „nem határozta meg a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés elrendelésének pontos feltételeit, az elrendelés időtartamát, illetve az intézkedés megszüntetésének feltételeit”. Azaz: a jelenlegi szabályozás a Helsinki Bizottság szerint nem mondja ki pontosan, a rendőrség egy területet mely esetekben és mennyi időre zárhat le. A Bizottság a Bene Lászlóhoz benyújtott fellebbezésében kifejti: a kordont elrendelő döntés jogellenességét önmagában megalapozza az, hogy nem tartalmazott végső határidőt, és ugyancsak nem szólt semmiféle felülvizsgálati időpontról. Márpedig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint a jogállamiság alapelvét sérti minden olyan intézkedés, amely a jogkorlátozás végső határidejét, és/vagy annak felülvizsgálati időpontját – valóban kényszerítő erejű indokok fennállása nélkül – nem határozza meg, s így „nyitott végű”.
A jogorvoslati joggal ellentétes, hogy az Rtv. hatályos szabálya alapján – ahogy a Helsinki Bizottság által beadott panasz is mutatja – nem megfelelő a jogorvoslati út, hiszen a panasz elbírálására tipikusan éppen az illetékes, aki a kifogásolt döntést hozta.
A Helsinki Bizottság elismeri, hogy a rendőrség személy- és objektumvédelmi céljai végső soron az élet védelmére tett intézkedésnek minősülnek, és így egy be sem következő vészhelyzet elhárítására tett intézkedésként is átmenetileg korlátozható a gyülekezés és a mozgás szabadsága. Ugyanakkor a Bizottság álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás az Alkotmánybíróság által az alapjogok ütközése esetén rendszeresen alkalmazott szükségesség-arányosság teszten elbukik, egyebek között azért, mert, ahogy az indítványban áll, „egy adott közterület lezárásának hosszabb időn keresztül történő fenntartása semmiképpen sem tekinthető az alkotmányos célok elérésére alkalmas legenyhébb eszköznek”.
A BRFK első fokú határozata
A Magyar Helsinki Bizottság fellebbezése
A Magyar Helsinki Bizottság indítványa az Alkotmánybírósághoz