Beadvány az ombudsmanhoz a „három csapásról”

A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze az új Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

Translation is available for this content

Switch to English

A Magyar Helsinki Bizottság már a „három csapás” magyarországi bevezetését célzó törvénytervezet kapcsán is jelezte: álláspontja szerint a tervezett rendelkezések alkotmányellenesek, mert az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelezővé tétele kizárja az egyéniesített büntetéskiszabást, korlátozza a bírók szabad mérlegelési jogát, valamint aránytalan szankciók kiszabását eredményezheti. 2010-ben, a „három csapás” bevezetése után szervezetünk az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, kérve az érintett rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását és azok megsemmisítését. Az ügyben alkotmánybírósági határozat nem született, 2012-ben pedig az új alkotmánybírósági törvény alapján az eljárás megszűnt.

Az új Büntető Törvénykönyv tervezetéről szóló, 2013. márciusi véleményében a Magyar Helsinki Bizottság ismét felhívta a figyelmet a „három csapás” alaptörvény-ellenességére, emlékeztetve: a bírák szabad mérlegelési jogának korlátozása és az egyéniesített büntetéskiszabás ellehetetlenülése mellett probléma, hogy a „három csapás” a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközik. Mivel a 2013. július 1-jén hatályba lépett törvény továbbra is tartalmazza a kifogásolt szabályokat, szervezetünk 2013. július 18-án az alapvető jogok biztosához fordult, kérve az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az új Büntető Törvénykönyv érintett rendelkezései az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosának megküldött beadványa itt olvasható.

 

***

Az alapvető jogok biztosának 2014. februárjában tette közzé jelentését, amely visszaigazolta a Magyar Helsinki Bizottság kritikáját. Az ombudsmani jelentésről itt olvashat bővebben.

 

***

Egy bírói indítvány alapján a támadott szabályozást az Alkotmánybíróság a 23/2014. (VII. 15.) AB határozattal megsemmisítette, osztva a Magyar Helsinki Bizottság álláspontját. Az Alkotmánybíróság szerint az egy eljárásban történő elbírálás a bíróságok célszerűségi szempontú döntésén múlik, amely nem kötelező jellegű. A különböző eljárásjogi helyzet azonban teljesen eltérő büntetéskiszabást eredményez, és ez sérti a jogbiztonságból fakadó kiszámíthatóság és előreláthatóság követelményét. Az Alkotmánybíróság a vizsgált rendelkezésnek azt a fordulatát is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, amely bizonyos esetekben kötelezővé teszi az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását. Ellentétes ugyanis a jogállami büntetési rendszer alkotmányossági kritériumaival, hogy a szabály nem teszi lehetővé a bíróságok számára, hogy minden bűncselekményt a tényleges súlyuk szerint értékeljenek. Emiatt a Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a három csapás másik szabálya [új Btk. 44. § (2) bekezdés] is alaptörvény-ellenes, de arra az alkotmánybírósági vizsgálat nem terjedt ki.

 

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság