Akta: Civil szervezetek elleni kormányzati támadások

Léderer András a strasbourgi bírósághoz fordult, mert megtiltották a magánszemélyként bejelentett emberi jogi tüntetését. Civil szervezetek kiállnak a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa mellett, és határozott álláspontjuk, hogy „gyermekvédelem” ürügyével sem lehet önkényesen korlátozni a polgárok szabadságjogait. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy meleg és transznemű emberek ezentúl ne lehessenek szónokok tüntetéseken.

Buzás-Hábel Géza kiemelkedő személyes bátorságról és elvhűségről tett tanúbizonyságot, amikor a hatósági tiltás ellenére megszervezte minden idők legnagyobb Pécs Pride felvonulását. A szabadság, méltóság és egyenlőség ünnepén ötezer ember vonult végig Pécsett békésen. Az Európai Unióban példátlan módon ezért ügyfelünkkel szemben büntetőeljárást indított a hatalom. Folyamatosan frissített idővonalunkon mutatjuk, hol tart az eljárás.

A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság lezárta a Pécs Pride miatt indult nyomozást. Bizonyos propagandalapok értesültek a vádemelési javaslatról, míg maga Buzás-Hábel Géza, illetve ügyvédje nem. Az aktivistát képviselő civil szervezetek felháborítónak tartják ezt az eljárást, és bejelentést tesznek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bűnügyi személyes adat kiszivárogtatása miatt.

A Fővárosi Törvényszék ma elsőfokú ítéletében megállapította, hogy Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium egykori miniszterhelyetteseként megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnevét, amikor valótlanságokat állított, illetve hamis színben tűntette fel a valóságot a szervezet 2006-os tevékenységéről. 

Ötven éve írták alá a Helsinki Záróokmányt, az európai biztonságot erősítő egyezményt. Az azóta tartó Helsinki-folyamat egyértelművé tette: erős civil társadalom nélkül az európai béke is veszélybe kerül, az emberi jogok megsértése pedig nem tekinthető belügynek, amit szuverenitási ürügyekkel el lehetne leplezni.

71 civil szervezet közös nyilatkozatban áll ki a Budapest Pride szervezői és a békés gyülekezéshez való jog szabad gyakorlása mellett.

Bíróságon támadják meg a jogvédők az LMBTQI-tüntetés megtiltását. A céljuk az, hogy a tiltás alapjául szolgáló márciusi törvénymódosítást, ami a gyermekvédelem ürügyére hivatkozva a gyülekezési jog felszámolását célozza, bíróság ítélje meg. A jogorvoslati eljárás mellett az idei Budapest Pride Felvonulás a kormányzati megfélemlítés ellenére meg lesz rendezve június 28-án. 

Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Azonban azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához. Ehhez a Magyar Helsinki Bizottság panaszminták közzétételével fog segítséget nyújtani.

A kormánypárt keddi törvényjavaslata egy autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére. Célja, hogy elhallgattasson minden kritikus hangot, és felszámolja a magyar demokrácia maradékát is. A törvénytervezet minden eddiginél súlyosabb támadás a még megmaradt független intézményekkel szemben: … Tovább olvasom

Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.

Folytatódott a Magyar Helsinki Bizottságnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) ellen indított személyiségi jogi pere. A bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a minisztérium képviseletében az akkor parlamenti államtitkár Völner Pál sajtónyilatkozataival megsértette-e a civil jogvédő egyesület jó hírnevét.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása a kormányerő civilellenes intézkedéssorozatába illeszkedik bele — állapították meg hazai civil szervezetek vezetői egy kutatás szerint. A Civilizáció és a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából végzett interjúkutatás megállapításai szerint a szuverenitásvédelem néven futó intézményesített politikai eszközzel a kormánypárt szisztematikusan törekszik a vele szemben kritikus civil szervezetek visszaszorítására, elhallgattatására, valamint a félelem légkörének fenntartására.  

A Budapest Pride „betiltását” szolgáló törvénymódosítások több alapjogot sértenek: mindenekelőtt a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, a gyülekezési jogot és a diszkrimináció tilalmát. A Magyar Helsinki Bizottság segít neked, hogy megvédhesd őket.

Az Alkotmánybíróság (AB) ma elutasította a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszát. Ezzel egyelőre megmarad a „szuverenitásvédelmi törvény” összes olyan önkényes rendelkezése, amely a polgárok egyéni szabadságát, a kormányfüggetlen szerkesztőségek és civil szervezetek működését fenyegeti. A civil szervezetek ezután sem hátrálnak meg, és az összes lehetséges jogi fórumon támadják a kormány közveszélyes politikai projektjét.

Az Alkotmánybíróság (AB) pénteken már másodszor tárgyal a kormány politikai propagandaprojektjéről, a szuverenitásvédelmi törvényről. Ma 31 civil szervezet közösen fordult a bírósághoz, hogy a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszát további érvekkel támogassa, és kérje a … Tovább olvasom

Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2023-as évről szóló jogállamisági jelentését. Ez idén is számos ponton tükrözi a magyar civil szervezetek közös beadványában megfogalmazott aggályokat és hiányokat. Eközben pedig a magyar kormány nem teljesítette a Bizottság előző évi ajánlásait sem. 

A hazai jogállamiságot érő támadásokról közös panelbeszélgetést rendez a Transparency International Magyarország, a Washington College of Law, az Amerikai Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Központja, a CEU Demokrácia Intézete és a Magyar Helsinki Bizottság. A hazai és nemzetközi szakértők részvételével folyó rendezvény június 24-én 10 órakor kezdődik a Közép-európai Egyetemen (CEU).

Kit és mit vizsgálhat a Szuverenitásvédelmi Hivatal? Mit tehet meg a Hivatal a vizsgálati eljárása során, és mit tehetek én? Jogvédő civil szervezetek részletes tájékoztatót készítettek a legfontosabb kérdésekről.

A karaktergyilkosság szándékos és következetes törekvés személyek és szervezetek jó hírnevének és hitelességének aláásására. A támadó meg akarja gyengíteni a megtámadott kapcsolatait, hátországát, az őt övező bizalmat. Civil szervezet esetében az a legegyszerűbb, ha annak vezetőjét veszik célba, de a lejáratás áldozata lehet maga a civil szervezet is. 

Magyar civil szervezetek üdvözlik a Velencei Bizottság véleményét, amely szerint semmi szükség a Szuverenitásvédelmi Hivatalra (SZVH), amely ráadásul aránytalan és indokolatlanul nagy hatalommal rendelkezik, így arra is alkalmas, hogy visszarettentse az embereket és közösségeiket az aktív közéleti részvételtől. A vélemény szerint az SZVH-t meg kellene szüntetni.