A megszűnt nyomtatott Figyelőnek monstre perrel kell szembenéznie
A Fővárosi Törvényszék jövő szerdán kezdi el tárgyalni 34 magánszemélynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
A most induló per nem előzmény nélküli. Már 2020 márciusában jogerős ítélet kötelezte arra a Mediaworks Zrt.-t, a Figyelő kiadóját, hogy fizessen 500–500 ezer forintos sérelemdíjat két jó hírében megsértett embernek, akiket a lap a hírhedt „Soros-listáján” szerepeltetett még 2018-ban.
A bíróság akkor azt állapította meg, hogy a nem közszereplő listázott embereknek nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására, aminek hátrányos következményeit a magánéletükben tapasztalták. A sajtószabadság egyébként sem terjed ki a közéleti vitában részt nem vevő személyekre vonatkozó, valótlan tartalmú megbélyegzésre. Ugyan a sajtó írhat arról például, hogy milyen szervezetek részesültek a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzügyi támogatásaiban, de ahhoz nincs joga, hogy a szervezetekben dolgozó, közéleti vitákban részt nem vevő felperesek nevét közölje, és róluk teljesen valótlan összefüggéseket híreszteljen.
Ezúttal újabb harmincnégy „feketelistázott” ember indított per a cikk miatt, mivel a kiadó a pert követően egyikük megkeresésére nem adott elégtételt önkéntesen.
„A kormánysajtó és kormány propagandagépezete ellen eddig számtalan jogerős elmarasztaló ítélet született, de egyről sem tudok, ahol ilyen sokan álltak volna ki magánéletük védelmében, és vállalták volna a pereskedés kellemetlenségeit. Nyilvánosan megbélyegző, jó hírnevet sértő ellenséglisták gyártása ellen mindannyiunk érdeke fellépni. Ez a fajta civil kurázsi igazán tiszteletreméltó és példamutató” – húzta alá Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.