A magyar jogállamiság mellett állt ki az Európai Bíróság
Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága arról határozott, hogy egy elítéltet, aki menedékjogi védelmet kér, automatikusan ne lehessen kizárni az eljárásból. Sorsáról minden körülményt megvizsgálva, tisztességes eljárásban kell dönteni. Téves tehát a kormánypárti sajtóban megjelent értelmezés, hogy „afgán bűnözőt támogatna az Európai Bíróság”. Az uniós és magyar jog – helyesen – továbbra is lehetővé teszi, hogy a háborús, béke elleni vagy emberiség elleni vagy súlyos köztörvényes bűncselekményt elkövetőket a hatóságok kizárják a menedékjogi védelemből. A vita nem erről, hanem a „súlyosság” megállapításának módjáról szólt.
A Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől jelezte, hogy a 2007-ben elfogadott hazai rendelkezések ellentétben állnak az uniós szabályozással. Merthogy a menedékjogi törvény szerint azt a külföldit nem lehet menekültként vagy oltalmazottként elismerni, akinél „a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli”. Ehhez képest az uniós irányelvben kizárási okként az szerepel, hogy a kérelmező „súlyos bűncselekményt követett el”, amely a személyes körülmények alapos vizsgálatát feltételezi. Nem mindegy, hogy az illető a bűncselekményt egy éve vagy két évtizede követte el, hogy erőszakos bűncselekményről van-e szó, hogy felmerültek-e enyhítő körülmények, hogy letöltendő vagy felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték-e, hogy börtönbüntetését letöltötte-e vagy sem, vagy hogy azóta milyen magatartást tanúsít. Arról nem is beszélve, hogy a lehetséges büntetési tételen – és nem is a ténylegesen kiszabott büntetésen – alapult a szabályozás.
A kormányok színezetétől függetlenül többször felhívtuk arra a jogalkotók figyelmét, hogy a magyar szabályozás nem teszi lehetővé a megalapozott döntést, mert a menekültügyi hivatalt kötelezi rá, hogy olyan bűncselekmények esetén, amelyeknek a felső határa meghaladja az öt évet, bármiféle vizsgálat nélkül érvényesíteni kell a kizárást. Afgán ügyfelünket, S. A.-t is a büntetőbíróság előbb két éves, majd négy éves szabadságvesztéssel büntette, mégis, mivel az elkövetett bűncselekmény a magyar szabályok szerint akár öt évnél hosszabb börtönbüntetéssel is sújtható – minden más körülményt figyelmen kívül hagyva – automatikusan kizárták a menedékjogi eljárásból.
A menekültügyi hatóság határozatát megtámadó, a magyar bíróság előtt folyó felülvizsgálati eljárásban a Helsinki Bizottság ügyvédje jelezte az uniós és magyar jog közötti ellentmondást. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája – egyetértve azzal, hogy ellentmondás áll fenn – ezek után fordult a luxemburgi bírósághoz.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete most kimondja: köztörvényes bűncselekmény elkövetése esetén a menekültként és oltalmazottként való elismerés kizárására vonatkozó határozatot az egyedi ügyre jellemző, valamennyi sajátos körülmény teljes körű vizsgálatának kell megelőznie, és az nem hozható meg automatikusan.
A luxemburgi bíróság tehát nem azt írta elő, hogy S. A.-t mindenképp védelemben kell részesíteni, csupán azt, hogy az esetében az elkövetett bűncselekménynek az elkövetés összes körülménye alapján megállapított súlyossága mellett tehát figyelembe kell majd vennie a hatóságnak vagy bíróságnak, hogy bár súlyos bűncselekmények miatt ítélték el, mégis – a lehetséges maximumhoz képest – viszonylag enyhe büntetést kapott. Ahogyan azt is, hogy családjával együtt húsz éve, kisgyermek kora óta él Magyarországon.
A Magyar Helsinki Bizottság 1989-es alapítása óta kiáll a jogállami normák és az emberi jogok csorbítatlan érvényesülése mellett. Ezért is fontos az Európai Unió Bíróságának döntése, mert a védelmet kérő ember sorsa ezentúl nem a rossz, bürokratikus szabály gépies alkalmazásán múlik, mint eddig, hanem jogállami eljárásban születhet róla tisztességes döntés. Büszkék vagyunk arra, hogy a luxembourgi eljárásban az Európai Bizottság, Hollandia és Franciaország is támogatta álláspontunkat, és a 11 éve hangozatott szakmai meggyőződésünket az uniós bíróság ítélete végül visszaigazolta.
Üdvözöljük, hogy az Európai Bíróságon újra a magyar jogállamot erősítő döntés született.