A Kúria meghajolt a kormány alapjogot sértő rendelete előtt
A Kúria elutasította a Budapest Pride és a Magyar Helsinki Bizottság keresetét, amelyben egy autós demonstrációt tiltó rendőrségi határozat hatályon kívül helyezését kérték. Az ítélet a veszélyhelyzetben elrendelt teljes gyülekezési tilalomra épül. A Kúria nem kérte számon a döntés mérlegelését, és arra sem látott lehetőséget, hogy Alkotmánybírósághoz forduljon a gyülekezési jog gyakorlását tiltó jogszabály alaptörvény-ellenességének vizsgálata érdekében. Így most a civil jogvédők fordulnak Alkotmánybírósághoz az ítélettel szemben, egyúttal a strasbourgi bíróságnál is kezdeményezik a gyülekezési jog megsértésének megállapítását.
Az LMBTQ kisebbséget érintő megalázó és jogfosztó jogalkotással szemben a Budapest Pride december 10-re – az emberi jogok világnapjára – autós-dudálós tüntetést jelentett be a rendőrségnél a Parlament előtti Antall József rakpartra. A szervezők a tüntetést lezárt területen, egymástól biztonságos távolságot tartva, zárt autókban ülve, maszkban szerették volna megtartani. A bejelentett demonstrációt a rendőrség az egyeztetési eljárás teljes körű lefolytatását mellőzve, a bejelentett gyűlés tényleges kockázatainak mérlegelése nélkül, kizárólag a kormány által – rendeleti úton – kihirdetett teljes tilalomra hivatkozással tiltotta meg.
A Budapest Pride a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a Kúriához fordult a tiltó határozat hatályon kívül helyezése és a kormány által elrendelt tilalom alaptörvény-ellenességének megállapítása érdekében. A civil jogvédők szerint a rendőrség olyan tüntetés megtartását tiltotta meg, amely a járványhelyzet szempontjából nem hordozott valódi kockázatot.
A Kúria eljáró tanácsa megvizsgálta a keresetet, de – ahogy az ítélet fogalmaz – „saját meggyőződése alapján” nem merült fel kétsége, hogy a gyülekezési jog totális tilalma az Alaptörvénybe ütközne, ezért nem látta szükségét, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz forduljon. A Kúria szerint „a korlátozó intézkedések meghozatalát az állampolgárok életének és egészségének biztonsága indokolta”. A bíróság itt megfeledkezett arról, hogy a vitatott rendelet valójában nem korlátozta, hanem teljes egészében megfosztotta az állampolgárokat a gyülekezési joguktól, és azokat a demonstrációkat is tiltja, amelyek a járvány szempontjából nem hordoznak kockázatot.
Szemet hunyva a rendelet kirívó alaptörvény-ellenessége felett, a Kúria elvi éllel azt is megállapította, hogy a gyülekezési jog általános tilalma kizárja, hogy a rendőrség mérlegelje a megtiltott tüntetés körülményeit. Így lett teljesen mindegy, hogy a szervezők a tüntetést a járvány kockázataira figyelemmel, maximális körültekintéssel tartották volna meg.
A Budapest Pride és a Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordul a Kúria ítéletével szemben. Figyelemmel azonban arra, hogy az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos gyakorlatában volt már példa arra, hogy hat évvel a jogsértést követően vette elő a panaszt és az ügyet okafogyottság miatt végül elutasította, a civil jogvédők egyúttal a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is kezdeményezik a gyülekezési jog megsértésének megállapítását.
A gyülekezési jog szükségtelen tilalma súlyos alapjogsértés. A legtöbb európai országban a járvány ellenére is van lehetőség arra, hogy az állampolgárok kifejezzék véleményüket. Ahogy Szekeres Zsolt, a most megtiltott tüntetés egyik, gyülekezési jogától megfosztott résztvevője fogalmazott: „Mérhetetlenül dühít az a gyávaság, ami jellemzi ezt a kormányt. Visszataszító, hogy egy világjárvány közepén, amikor naponta 150-200 honfitársunk hal meg, azzal vannak elfoglalva, hogy gyerekeket fosszanak meg a családhoz kerülés lehetőségétől, és tovább szítsák az ideológiai harcot a transznemű emberekkel szemben. Azzal pedig, hogy teljesen megtiltják a tüntetéseket, még azokat is, amelyeknek semmiféle járványügyi kockázatuk nem lenne, csak a saját gyávaságukat bizonyítják. Félnek az emberek önszerveződésétől, végső soron pedig attól a valóságtól, aminek most hadat üzentek.”