A digitalizáció hatása a védelemhez való jogra Magyarországon: hírlevél
A Magyar Helsinki Bizottság részt vesz egy európai kutatási projektben, amelyben a digitalizáció büntetőeljárási jogokra gyakorolt hatásait vizsgálják Magyarországon. A projekt célja, hogy előmozdítsa a büntetőeljárás digitalizációjának olyan megvalósulását, amely biztosítja a büntetőeljárási jogok egységes és maradéktalan érvényesülését, az egész EU-ban egységes és megfelelő védelmi szintet biztosítva.
Translation is available for this content
Switch to EnglishA DigiRights projekt keretein belül jogi elemzéssel és empirikus kutatással térképeztük fel a digitalizáció hatásait a védelemhez való jogra és annak alelveire – így a tolmácsoláshoz és fordításhoz, az iratbetekintéshez, a védőhöz és a jogi képviselethez, valamint a tárgyaláson való jelenléthez való jogra.
A legfontosabb kutatási eredményekről egy angol nyelvű hírlevélben számolt be Kádár András Kristóf és Krámer Lili, a projektben dolgozó munkatársaink, amely elérhető a projekt honlapján, itt: https://www.digirights.net/post/digirights-newsletter-no-6-report-from-team-hungary
A hírlevél az alábbi eredményeket fejti ki bővebben:
- Gyors digitalizációs folyamat – Az elmúlt években jelentősen felgyorsult a büntetőeljárások digitalizációja Magyarországon, különösen a távmeghallgatás terjedt el.
- Fő szempont: a költséghatékonyság – A távmeghallgatások bevezetésének egyik fő oka a költséghatékonyság, különösen a büntetés-végrehajtási intézmények részéről.
- Kezdeti szakmai ellenállás, majd elfogadás: Kezdetben tapasztalható volt a büntető igazságszolgáltatás szakembereinek ellenállása a távmeghallgatásokkal szemben, de a technológiai fejlődés és a gyakorlati előnyök miatt napjainkban egyre elfogadottabb szakmai körökben.
- Tisztességes eljárás: A távmeghallgatások gyakorlati előnyei mellett jelentős továbbra is aggályok merülnek fel a tisztességes eljáráshoz való jogokkal kapcsolatban (különösen: közvetlenség elve), de kihívásokkal teli a távmeghallgatáson keresztül résztvevő terhelt hatékony részvétele is az eljárásban. Utóbbihoz kapcsolódóan feltárt bírói jógyakorlatokat kutatásunk.
- Kihívások: Jelenleg is kapcsolódnak a digitalizációs folyamatokhoz olyan kihívások, amelyekre egyelőre nincsenek válaszok. Ilyen például a rendszerek nehéz kezelhetősége, ehhez kapcsolódnak esetenként a szakemberek és az érintettek digitális kompetenciáinak hiányosságai. Az, hogy a távmeghallgatás esetén sérül a közvetlenség elve, megoldásra váró kihívás. A fogva lévő terhelt iratokhoz való hozzáférése hasonlóan.
- Bizalmas közlések problémái: A szakemberek és az érintettek nincsenek meggyőződve arról, hogy távmeghallgatás során, annak technikai korlátaiból adódóan az ügyvéd és a terhelt kommunikációja valóban bizalmas jellegű (ügyvédi titok, védelemhez való jog sérelmének lehetősége).
- Elektronikus iratkezelés: Bár az elektronikus iratkezelés jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, továbbra is vannak megoldandó technikai és gyakorlati problémák ezzel kapcsolatosan.
A projekt létrejöttét az Európai Unió Igazságszolgáltatás Programja (JUST) (2021-2027) tette lehetővé. Projekt száma: 101056667.
A produktumok a szerzők véleményét tükrözi és kizárólag ők vállalnak érte felelősséget, az nem tekinthető az Európai Bizottság álláspontjának.