Véget ér a „pingpong” a hatóság és a bíróság között
Nagy jelentőségű, precedensértékű ítélet született ma a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfele, Alekszij Torubarov perében. Az Európai Unió Bírósága az uniós joggal ellentétesnek mondta ki azt a 2015 óta élő hazai szabályozást, ami elvette a magyar bíróságoktól a menedékjogi határozatok megváltoztatásának lehetőségét. Mostantól újra érdemi döntést hozhatnak a hazai bíróságok a menekültügyi hatóság rossz határozataival szemben. Éppen ezért ügyfelünk és a Magyar Helsinki Bizottság sikere egyben a magyar jogállam győzelme is.
Alekszij Torubarov egy politikai nézetei miatt üldözött orosz üzletember, ellenzéki aktivista. Ám annak ellenére sem adott neki menedékjogot a hazai hatóság, hogy arra világos iránymutatást adott a magyar bíróság. Ezt a menekültügyi hatóság azért tehette meg, mert a kormánytöbbség 2015-ben elvette a bíróságoktól azt a több évtizedes lehetőséget, hogy maguk is megadhassák a menedékjogot. Négy év óta arra voltak szorítva, hogy kimondhassák, ha a hatóságok jogellenesen döntöttek, de nem változtathatták meg a döntést. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a menekültügyi hatóság érdemi indokok nélkül, akár szó szerint ugyanolyan elutasító határozatokat hozhatott, amelyeket a kérelmezők újfent megtámadtak, majd a bíróságok ismételten jogsértőnek találtak, de a menekülők helyzete nem oldódott meg. Ezek a „pingpongjátszmák” éveken át folytak a menekültügyi hatóság és a bíróság között.
A 2013 decembere óta itt élő Torubarov is többször járt így. Az ügyfél kálváriáját látva az eljáró pécsi bíró harmadjára ráunt a hatóság packázására, és – a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének jogi képviselője javaslatát elfogadva – az Európai Unió Bíróságához fordult. Arra kért választ, megfelel-e az uniós jognak a 2015 óta élő szabályozás, amely elvette a bíróságoktól az érdemi döntés a menedékjog odaítélésében.
A mostani luxembourgi per tehát nem csak Torubarovról szól, hanem a többi, igazát a bíróságon kereső menedékkérőről is. Sőt, nem csupán a magyarországi kérelmezőkről, hanem az összes többi uniós országban bírósági felülvizsgálatot benyújtó menekülőről. Innentől kezdve ezt kötelező alkalmazni az egész Európai Unióban.
Az Európai Uniós bírósága ma kimondta: ha a hatóság figyelmen kívül hagyva a bíróság döntését – új ténybeli alap nélkül – ugyanolyan határozatot hoz, mint előzőleg, akkor a bíróságnak mellőznie kell a megszorító szabályt, és másodjára magának kell megadnia a menedékjogot.
Két szempontból is jelentős jogerős ítélet a mai. Egyrészt a menekültügyi eljárás igazságosabbá vált, mert nem lehet az emberekkel pingpongozni többet. Másrészt nagyjából visszaállt az a korábbi jogállami helyzet, hogy a bíróságok mégiscsak felülbírálhatják a hatóságok rossz döntéseit.
A mai ítélet az Európai Bizottság múlt héten megindított, illetve bírósági szakaszba léptetett kötelezettségszegési eljárásaival együttesen különösen erős kritikáját jelentik a hazai menekültügyi szabályozásnak és a jogállam helyzetének. Éppen ezért ügyfelünk és a Magyar Helsinki Bizottság sikere egyben a magyar jogállam győzelme is.