Több jogi biztosítékot a gyülekezés szabadságához!
Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadvánnyal fordult a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéleteinek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottsághoz, hogy rámutassanak: a gyülekezési törvény továbbra sem tartalmaz kellő garanciákat a tüntetések önkényes korlátozásával szemben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012 óta immár tizenegy különböző ügyben marasztalta el Magyarországot a gyülekezési jog törvényes kereteken túlmutató korlátozása miatt. A jogsérelem visszatérő mintázata alapján az egy ügycsoportba sorolt ítéletek megfelelő végrehajtása érdekében a magyar államnak igazolnia kell, hogy megfelelő jogszabályokkal és az Emberi Jogok Európai Egyezményének megfelelő jogalkalmazással kiküszöbölte a rendszerszintű problémákat. A civil jogvédők értékelése szerint azonban az ügycsoport legutóbbi felülvizsgálata óta nem történt érdemi előrelépés.
A Patyi-ügycsoport arról az ítéletről kapta a nevét, amelyben a strasbourgi bíróság megállapította, hogy a Kossuth tér “biztonsági műveleti területté” nyilvánítása és körülkordonozása törvényes alap és megfelelő jogorvoslati lehetőség nélkül zárta el a Parlament előtti területet a tüntetők elől. Néhány évvel később, egy másik ügyben kísértetiesen hasonló megoldással, utolsó pillanatban elrendelt lezárással lehetetlenítette el a rendőrség a Sándor-palota előtti területre bejelentett tiltakozást, a strasbourgi bíróság szerint jogszerűtlenül. 2020 óta a Karmelita előtti közterület van elzárva a tüntetők elől, világos jogalap és megfelelő jogorvoslati lehetőség nélkül.
A civil jogvédők felhívták a figyelmet arra, hogy rendőri kordonokkal a közterületek használata szükség esetén ma is korlátozható, a gyülekezési törvény keretein kívül is. Hatékony jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a rendőrségi szervek által indokolatlanul elrendelt személy- és létesítménybiztosítási intézkedésekkel szemben annak érdekében, hogy a polgárok a legfontosabb szimbolikus közterületeken is szabadon gyakorolhassák gyülekezési jogukat: ott, ahonnan a tiltakozás hangja tényleg eljut a döntéshozókhoz.
A civilek rámutattak arra is, hogy a 2018-ban bevezetett új szabályozás a gyakorlatban kiiktatta a közszereplők és politikusok lakóhelye környékére szervezett tüntetéseket. Míg korábban a polgárok magas rangú kormánytagok otthona – például a miniszterelnök Cinege úti háza – előtt is rendszeresen tartottak tüntetéseket, addig az új, büntetőjogi szankciót is előíró rendelkezések teljesen ellehetetlenítették és kivették a tiltakozások ezen formáját a polgárok véleménynyilvánításának eszköztárából. Annak ellenére is, hogy az ügycsoport problémás ügyeinek egy részében a strasbourgi bíróság éppen a magas rangú politikusok lakóhelyének környékére bejelentett tüntetések indokolatlan tilalma miatt marasztalta el Magyarországot.
Közös beadványukban a civil jogvédők emlékeztettek arra is, hogy a koronavírus-járvány idején Európában példa nélkül és hosszú időn át a tüntetéseknek minden formája tilos volt Magyarországon. A gyülekezési jog indokolatlan sérelmének lehetősége a járvány elmúltával is fennmaradt, hiszen az Alkotmánybíróság kapcsolódó döntése nyomán a 2020 óta állandósult veszélyhelyzetben a kormány lényegében korlátlanul rendelkezhet a gyülekezési szabadság szűkítéséről vagy akár felfüggesztéséről.