Száz napja vették el mindenki mindenféle gyülekezési jogát
A november 11-én bevezetett korlátozó intézkedések a tüntetés minden formáját betiltották. A szabályszegőket rettentően magas bírságokkal fenyegetik. Mára Magyarország az elszigetelt kivételek közé tartozik a szükségtelen és aránytalan alapjogsértés fenntartásával. A Magyar Helsinki Bizottság alkotmányjogi panaszmintát tett közzé, amivel bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha a totális tiltás miatt nem gyakorolhatja alapjogát.
Az elmúlt száz napban tömegével történtek olyan dolgok, amelyek miatt sokan az utcán tiltakoztak volna. Ilyen volt például az állami felsőoktatás „alapítványi kiszervezése”, a választási szabályok megváltoztatása, a közpénz fogamának szűkítése az Alaptörvényben, az egyedülállók és azonos nemű párok örökbefogadását, valamint az állami gondozott gyerekek családba kerülését megnehezítő új előírások bevezetése. De felzaklatta az embereket a Klubrádió kálváriája, az SZFE-s fejlemények, az Ódry Színpad bezárása, az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése vagy számos korrupciós ügy.
A gyülekezés minden formája azonban száz napja be van már tiltva Magyarországon. Így azok is, amelyek a teljeséggel indokolt járványügyi előírásokat, így a távolságtartást és a kötelező maszkviselést is figyelembe veszik vagy vennék. Nem tarthatott például autós-megafonos demonstrációt a Parlament előtt a Budapest Pride az Alaptörvény decemberi módosítása ellen.
A gyülekezési jog általános tilalma a járvány első hullámával együtt söpört végig Európán. A tavaszi karantén idején, amikor nem volt elegendő maszk, és a vírus terjedéséről is keveset lehetett tudni, számos országban vezettek be totális tilalmat a tüntetésekre. Ott azonban, ahol a jogállam jól működik, hamar mérlegre került a korlátozások szükségessége és arányossága, így a kormányok arra kényszerültek, hogy megteremtsék a gyülekezési jog biztonságos gyakorlásának feltételeit.
Németországban például már 2020 áprilisában kimondta az Alkotmánybíróság, hogy az embereknek koronavírus-járvány idején is joguk van politikai célú tiltakozáshoz. Az uniós országok többsége –- mint egy gyermekbetegségen –-esett át a gyülekezések általános tilalmán. Mára Magyarország az elszigetelt kivételek közé tartozik a szükségtelen és aránytalan alapjogsértés fenntartásával.
A Helsinki Bizottság és a TASZ már az első hullámot követően az ombudsmanhoz fordult, jelezve, hogy „a jogalkotónak tartózkodnia kell az általános gyülekezési tilalom bevezetésétől akkor is, ha a koronavírus-járvány ismét rendkívüli intézkedések bevezetését indokolná, ehelyett hagynia kellene, hogy a jogalkalmazó szervek a rendelkezésükre álló jogi eszközöket használják”. A civil jogvédők szavát nem hallotta meg a kormány, amely a második hullám során ismét totális tilalmat rendelt el.
A száz napja fennálló gyülekezési tilalom nem felel meg az Alaptörvény követelményeinek, a kormány túlterjeszkedett az Alaptörvényben kapott rendeletalkotási jogkörén, a szabályozás diszkriminatív, a tilalmat biztosító szankciók dermesztő hatásúak. Sokatmondó, hogy a frissen bejelentett nemzeti konzultációs kérdések között a tilalom feloldása fel sem merül a feloldandó korlátozások között.
A durva jogsértéssel szemben egyedüli eszközként az alkotmányjogi panasz áll rendelkezésre mindenki számára. A Magyar Helsinki Bizottság ezért alkotmányjogi panaszmintát készített, amit a megfelelő adatokkal kitöltve bárki felhasználhat, aki a gyülekezési jog korlátozása ellen jogi eszközökkel kíván fellépni. Fontos, hogy a benyújtási határidő a tilalmat elrendelő kormányrendelet hatályba lépésétől számított 180 nap, azaz 2021. május 10.
A Magyar Helsinki Bizottság bízik abban, hogy más európai országok bíróságaihoz hasonlóan az Alkotmánybíróság is fellép végre a kormány gyülekezési jogot sértő intézkedésével szemben.