Senki nem mondta, hogy jogszerű vagy helyes – a Magyar Helsinki Bizottság reakciója a Fővárosi Bíróságnak a kiskunlacházi polgármester ügyében hozott döntésére

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2010 januárjában a Helsinki Bizottság beadványa nyomán megállapította: megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt a kiskunlacházi polgármester, amikor arról beszélt, hogy elég volt a „romaerőszakból”. A Fővárosi Bíróság nemrég hatályon kívül helyezte a döntést és új eljárásra utasította a hatóságot. A Helsinki Bizottság szerint azonban a bírósági döntésből nem következik, hogy a polgármester kijelentései jogszerűek vagy helyesek lettek volna.

2010 januárjában az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Helsinki Bizottság beadványa nyomán megállapította: megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt dr. Répás József polgármester, amikor a nagy port felvert kiskunlacházi gyilkosság után egy demonstráción arról beszélt, hogy elég volt a „romaerőszakból”. A polgármester keresete alapján a Fővárosi Bíróság 2010 októberében hatályon kívül helyezte a döntést és új eljárásra utasította a hatóságot.

2010. november 16-án a polgármester arról tájékoztatta az MTI-t, hogy „a bíróság határozatával lekerült róla a rasszista bélyeg, vagyis neki lett igaza”. Valójában ez nem következik a bírósági döntésből, az alábbiak miatt.

1. Amint azt dr. Répás József ügyvédje is közölte az MTI-vel, a Fővárosi Bíróság eljárási szabálysértésekre hivatkozva hozta meg döntését. Azt, hogy a polgármester beszédei és cikkei alkalmasak voltak az eleve jelentős etnikai feszültségek továbbszítására, a roma lakosság megfélemlítésére, a bíróság nem vonta kétségbe. Márpedig az ügyben a valódi kérdés az, hogy egy polgármester véleménynyilvánítási szabadságába beletartozik-e a gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentések megtétele, különösen egy olyan pattanásig feszült közhangulatban, amilyen a brutális kiskunlacházi gyilkosság következtében állt elő a településen.

2. A Helsinki Bizottság által indított eljárás „próbaper” – annak próbája, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény képes-e védelmet nyújtani a kisebbségi csoportoknak a közhatalmi feladatot ellátó személyek gyűlöletkeltésre irányuló, vagy arra egyébként alkalmas megnyilvánulásaival szemben. Reményeink szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóság megismételt eljárásában ki fog derülni, hogy igen. Ha mégsem, az sem azt jelentené, hogy a polgármesternek „igaza van”, azaz helyes és elfogadható egyes kisebbségi csoportokat polgármesterként megbélyegezni és ezzel etnikai feszültséget gerjeszteni, hanem csupán azt, hogy a magyar jogrendszer a nemzetközi kötelezettségek és számtalan ajánlás ellenére sem biztosít hatékony eszközt a gyűlöletbeszéddel szemben.