Otthon várunk! Gyerekek tízezreinek korlátozzák a családi élethez való jogát

A Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) kampánya egy tömeges, de elhallgatott társadalmi problémára hívja fel a figyelmet: a fogvatartottaknak és családjaiknak az önkényesen korlátozott kapcsolattartására. A gondok ugyan a koronavírus-járvány alatt mérgesedtek el, de korábban kezdődtek. Most is százezernél több ember családi élethez fűződő joga van veszélyben.

Jelenleg 19 ezernél is több embert tartanak fogva a hazai börtönökben. Nekik mintegy 100 ezernyi közeli hozzátartozójuk lehet, ebből 40 ezer a gyerek. Az utóbbi két évből mindössze 4 olyan hónap volt, amikor ugyan szigorú feltételek mellett, de legalább találkozhattak egymással a börtönök beszélőin. Húsz hónapig azonban senki semmilyen körülmények között nem fogadhatott látogatót.

Ezt részben a járvány indokolta, de most is már hosszú hetek óta mindenütt fel vannak oldva a járványügyi korlátozások, kivéve a börtönökben. Az utóbbi két év során sok hónapot vettek el a családoktól, amikor az elítéltek és szeretteik személyesen is találkozhattak volna egymással.

A FECSKE-ben együttműködő szakemberek, egykori fogvatartottak és családtagok azonban már korábban szembesültek a problémákkal.

Még a pandémia előtt vezették be például, hogy látogatóval csak plexifalon keresztül lehetséges beszélgetni. Nincs kivétel. Nem lehet egymást megölelni, megpuszilni. A kicsi gyerekeket sem veheti ölbe apjuk, akkor sem, ha az elítélt kis súlyú nem erőszakos bűncselekményt követett el, amiért még nem is ítélték el jogerősen. Mindezt biztonsági okokkal indokolták. A lefülelt drog- és az illegális telefonügyek száma mégsem csökkent jelentős mértékben a teljes látogatófogadási tilalom alatt sem.

Sok a gond még a csomagfogadással, levelezéssel és a telefonlással, de még a járvány alatt nagyon helyesen bevezetett Skype-beszélőkkel is.

A FECSKE most rabok és családjaik jogaiért indított kampányt Otthon várunk! címmel. A csoport honlapján egy aloldalra gyűjtötte össze a fogvatartottak hozzátartozóival készült kisfilmeket és leveleiket. Ők csak kevesek a százezerből, akiknek helyt kell állniuk közeli hozzátartozójuk nélkül, akit akár évekig meg sem ölelhetnek.

„Ott van a fejemben folyamatosan, hogy mi van vele, hiszen nagyon szeretem, és aggódom, aggódunk mindannyian érte. Minden napunkra, minden percünkre rányomja a bélyeget ez az érzés” – mondja egyikük.

„Nagyon nehéz volt ez a jó pár év, de a lelkem mindig azt kívánta, hogy muszáj hozzá bemenni, kell, hogy legyen támasza” – nyilatkozza egy idős asszony.

A filmek sajtóvetítésén egy fiatal nő elmesélte, hogy milyen volt neki, amíg közeli hozzátartozója börtönben volt. A legnehezebb az eleje volt, amíg egyáltalán nem tudtak egymással beszélni. Korábban el sem tudta képzelni, mi történik a börtönök falain belül, és milyen nehéz azoknak, akik várják haza a szerettüket.

A minél szorosabb kapcsolattartás nem csak az ő érdekük, de az országé is, hiszen a család a leghatékonyabb bűnmegelőzési tényező, ő segíti leginkább az elítéltek társadalmi visszailleszkedését.

***

A FECSKE a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport. Szabadult fogvatartottakból, családtagjaikból, civilekből, és a büntetés-végrehajtással foglalkozó szakemberekből álló hálózat. Ez a hálózat abban hisz, hogy mindenkinek joga van a szabadságvesztés büntetését emberséges körülmények között tölteni. Az emberséges börtönkörülmények között töltött szabadságvesztés, a szociális szolgáltatások segítik a szabadulás utáni talpra állást, a társadalomba történő sikeres visszailleszkedést. Az emberséges fogvatartás kiemelt figyelmet fordít a családdal való minőségi kapcsolattartásra. A FECSKE azért jött létre, hogy a magyar börtön égető, és rendszerszintű problémáin együtt gondolkozhassanak a büntetés-végrehajtás által érintett csoportok tagjai.