Nem titkolózhat a büntetés-végrehajtás

A Magyar Helsinki Bizottság elsőfokon pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BVOP) szemben abban a perben, amelyet a szakutasítások nyilvánossága érdekében indított. Ezek határozzák meg a fogvatartottak életét a börtönökben. 2018 áprilisáig mindenki számára hozzáférhetők voltak a BVOP honlapján, de eltüntették őket onnan. A bíróság előtt a BVOP nem tudta megindokolni, hogy miért.

2018 tavaszán figyelt fel arra a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a BVOP honlapjáról levették az összes szakutasítást, amelyek többsége korábban nyilvános volt. Ezek szabályozzák a börtönök mindennapi életét, például a fogvatartottak elhelyezését, ellátását, szállítását, a csomagküldést, a munkáltatást vagy éppen a telefonálást. Meghatározzák, hogyan kell egy fegyelmi eljárást lefolytatni és milyen fegyelmi büntetések szabhatóak ki, hogyan szállítják a fogvatartottakat, de azt is, mi a módja a szelektív szemétgyűjtésnek a börtönökben.

Az országos parancsnoki utasítások nem csak a fogvatartottaknak és a börtönszemélyzetnek fontosak, de az elítéltek családjainak és ügyvédjeinek is. Nagy volt körükben a tanácstalanság. Némileg hasonló volna a helyzet, ha az önkormányzatok egyik napról a másikra eltüntetnék a honlapjukról például az ügyfélfogadási rendet vagy az építésügyi szabályokat. Talán a legsúlyosabb problémát a börtönöknél a Központi Házirend titkosítása jelentette.

A Magyar Helsinki Bizottság először adatigényléssel próbálta kikérni a „nyilvánosságukat vesztett” szakutasításokat. A BVOP azonban nem adta ki egyiket sem. Teljesen abszurd indoklással tagadták meg a közadatokat, mondván, azok „döntés meghozatalát megalapozó adatnak minősülnek”. A gyakorlat szerint döntés-előkészítő irat lehet például a belső használatra szánt munkaanyag, tervezetek, levelek, de semmiképpen sem egy olyan szabály, amely 18 ezer fogvatartott mindennapi életét határozza meg.

Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvéde idén március 8-án terjesztette be keresetlevelét, hogy a BVOP 15 napon belül adja ki az összes szakutasítást. Az országos parancsnokság azzal állt elő, hogy azok kiadása veszélyeztetné a börtönök rendjét és működését. Csakhogy a szabályok, amelyek nyilvánossága valóban a börtönök biztonságát veszélyeztetné, titkosíthatóak, így azokat – ha vannak ilyenek – természetesen nem köteles kiadni a BVOP senkinek. A mostani per nem is ezekről szólt.

Ehhez képest a BVOP szeptember 4-iki tárgyaláson azzal a bejelentéssel rukkolt elő, hogy a korábban oly veszélyesnek minősített szakutasítások jelentős részét már újra feltöltötte a honlapjára. Még így is maradt azonban 15, amelyet nem volt hajlandó kiadni. A Helsinki Bizottság azonban ragaszkodott ezeknek a szakutasítások megismeréséhez is.

A bíróság nem találta indokoltnak a BVOP titkolózását.

A közfeladatot ellátó szervek esetében – ilyen a BVOP is – az Alaptörvény a nyilvánosságot, az átláthatóságot tette főszabállyá, attól csak törvényben meghatározott esetekben lehet eltekinteni. De mivel a szakutasítások a bíróság szerint sem tekinthetők „döntéselőkészítő jellegű adatoknak”, és a megismerésük a bíróság szerint sem jelent kockázatot, így arra kötelezte a BVOP-t, hogy adja ki őket.

Az ítélet egyelőre nem jogerős.