Nem a mi szakmai hírnevünk, hanem a bíróságok függetlensége a tét

Újból felkapott téma lett kormányzati szereplőknél és a propagandamédia felületein, hogy a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével megtartott szakmai képzések támadást jelentenek a bírói függetlenséggel szemben. Szó sincs erről. Mindez nem más, mint egy újabb veszélyes hazugság, amelynek egyetlen célja a bírói függetlenség már tervbe vett további megnyirbálásának előkészítése.

1. Abszurd állítás, hogy a bírák nem a jogszabályoknak megfelelően ítélkeznének, miután részt vettek bármilyen szakmai képzésen. A nemzetközi és hazai bírói gyakorlat, valamint a tudományos eredmények bemutatása természetesen nem más, mint információátadás, amelynek célja, hogy a bíró ezek ismeretében hozzon jogilag megalapozott döntést. (Éppúgy, ahogyan a sebészorvostól is elvárjuk, hogy naprakész orvostudományi ismeretek alapján operáljon meg minket). Szó sincs agymosásról vagy az egyedi bírói döntések befolyásolásáról.

2. A kormánynak semmilyen hatásköre nincs a bírák képzésével kapcsolatban, a képzések tartalmáról és menetrendjéről a demokratikus társadalomban kizárólag a független bírói kar dönt, saját belátása szerint. Minden erre vonatkozó kormányzati megnyilatkozás egyben a független bíráskodás támadása. A kormányzati szándék nyilvánvaló: kommunikációs szempontból előkészíteni az utolsó, neki még nem alárendelt hatalmi ág bedarálását.

3. A Helsinki Bizottság képzéseit egyetemi oktatók, világszerte elismert szakmai képzők és tapasztalt gyakorló ügyvédek tartják. A képzések szakmai tartalma fölött az egyedüli hatáskörrel rendelkező bírósági szervezet kontrollja minden alkalommal biztosítva volt. A Helsinki Bizottság az elmúlt évtizedben négy földrészen több ezer civil szervezeti és ENSZ-munkatársnak, hatósági alkalmazottnak, ügyvédnek, ügyésznek, bírónak és egyetemi oktatónak tartott előadást és szakmai továbbképzést. A képzések kivétel nélkül nagyon pozitív értékelést kaptak.

4. A Helsinki Bizottság részvételével zajló, a bírókat is érintő képzéseken és konferenciákon előadóként szerepeltek még a bírói felülvizsgálat által érintett Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal munkatársai, ügyészek vagy a kormány által is nagy becsben tartott Migrációkutató Intézet szakértői is. Ez mutatja egyrészt, hogy a bírói kar számos különböző szakmai állásponttal találkozik a képzéseken; másrészt egyértelművé teszi, hogy a kormány kizárólag a Helsinki Bizottság (mint független emberi jogi szervezet) álláspontjától félti a bírákat, de például a másik peres fél (egy közigazgatási hatóság) véleményétől már nem.

5. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közleményével nem oszlatta el maradéktalanul a kormányzati hazugsággyár által keltett kételyeket, mert a közlemény szerint lehettek olyan képzések, amikor ismeretlen szervezetek trükkös módon világnézetüket akarták független, értelmes, felnőtt emberek fejébe erőltetni, ugyanakkor e szervezeteket és képzéseket a Hivatal konkrétan nem nevezi meg. Örömmel vesszük, hogy a „bírósági szervezet a tanulságokat levonta, s fokozottan ügyel arra, hogy képzési eseményein ne adjon teret integritási szempontból kockázatot jelentő megnyilvánulásoknak.” Annak pedig kifejezetten örülünk, hogy a Helsinki Bizottság 2016-ban megvalósított képzését az OBH közleménye pozitív példaként említi.

6. A kormánypropaganda mostani fals logikáját követve akár eljuthatunk hamar az egyetemi jogászképzés bedarálásáig is, hiszen köztudomású, hogy a bírák jogi ismeretekkel először a jogi egyetemek padjaiban találkoznak. És ki tudja, ugyan miféle csalafintaságok hangzanak el a jogállamiságról vagy a független bíráskodásról az egyetemeken? A kormány vagy a bírósági hivatal az egyetemi előadások felett még nem gyakorol kontrollt, pedig az OBH közleménye szerint „amit jó szándékú tudásmegosztásnak hiszünk, valójában befolyásolási kísérlet is lehet”.

Egy biztos: a bírósági munka színvonalát veszélyezteti, ha kormányzati nyomásra elzárjuk a bírókat az ítélkezéshez szükséges szakmai ismeretektől.