Mi a baj a határozatlan idejű előzetes letartóztatással?

Az „ároktői bűnbanda” néven ismert vádlottak közül kettő múlt héten megszökött a házi őrizetből. Ennek nyomán a Fidesz politikusai bejelentették: a párt kezdeményezi a büntetőeljárási törvény módosítását annak érdekében, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények esetében ne legyen felső határa az előzetes letartóztatás időtartamának. (Ez jelenleg 4 év, ennyi időn belül kell megszületnie legalább az elsőfokú ítéletnek.) Emellett a kormánypárt 60 napban maximálná a szakértői vélemények elkészítésének határidejét, és az előzetes letartóztatás bírói elutasítása esetén kötelezővé tenné a „lábperec” alkalmazását.

A Magyar Helsinki Bizottság véleménye a szóban előadott törvénymódosítási javaslatokról a következő:

1) Az államnak garantálni kell, hogy minden büntetőeljárás (a vizsgálati szakasz és az első fokú büntetőper) ésszerű időn belül befejeződik. 4 év erre minden körülmények között elegendő. A fogva tartott terhelt letartóztatása alatt végig a hatóságok és a bíróság rendelkezésére áll. A súlyos bűncselekményekkel gyanúsított vagy vádolt személyeknél sem indokolt hát az előzetes letartóztatás határát kitolni vagy megszüntetni.

2) Az állam impotenciájáért nem lehet az állampolgárt büntetni, még akkor sem, ha őt súlyos bűncselekménnyel vádolják. A strasbourgi bíróság idén tavasszal négy Magyarország elleni ügyben is kimondta, hogy a panaszosok (gyanúsítottak vagy vádlottak) előzetes letartóztatása ésszerűtlenül hosszú ideig tartott. Hagyó Miklóst 9 hónapig, X. Y.-t kevesebb, mint 7 hónapig, Baksza Istvánt 29 hónapig, A. B.-t 23 hónapig tartották fogva, tehát a törvény által engedélyezett határidőn belül szabadultak. Ám az Emberi Jogok Európai Bírósága döntései szerint mégis szükségtelenül és ésszerűtlenül hosszú ideig voltak előzetes letartóztatásban, és Magyarország megsértette emberi jogaikat, ezért kártérítést kellett fizetnie.

3) A gyakorlatilag korlátlan idejű előzetes letartóztatás lehetőséget ad a hatóságoknak arra, hogy az eljárást szükségtelenül elhúzzák. Ezzel a jogalkotó éppenséggel a szándékával ellentétes célt ér el, vagyis az eljárások a nagy tárgyi súlyú ügyekben nemhogy felgyorsulnának, hanem tovább lassulnak.

4) Helyes dolog, hogy a szakértői vélemények elkészítéséhez időhatárt állítanak. A szoros határidők tartásához azonban szükséges a szakértői hálózat, különösen a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet megerősítése. Ez pénzbe kerül.

5) Az előzetes letartóztatás bírói elutasítása esetén a lábperec kötelező alkalmazását kiemelkedő súlyú cselekmények esetén – megfelelő garanciák biztosításával – elfogadhatónak tartjuk mint olyan megoldást, amely kiváltja a szükségtelen és drága előzetes letartóztatást.