Melyek a világ nagyobb menekülttáborai? Milyen ezekben az élet?

Mit nevezünk menekülttábornak?

A menekülttáborok olyan ideiglenes létesítmények, amelyek azonnali védelmet és segítséget nyújtanak azoknak az embereknek, akik háború, erőszak, üldöztetés vagy emberi jogi visszaélések miatt kényszerültek elhagyni otthonukat. A menekülttáborok általában rögtönzött módon alakulnak és átmeneti megoldásként hozzák létre őket. Ennek ellenére nem ritka, hogy a menekültek éveket, évtizedeket is eltöltenek táborokban, így egész generációk nőnek fel ott egy elhúzódó háború vagy más veszély miatt. Az ilyen helyek a krízisre reagálva biztonságos menedéket kínálnak és a menekülők legalapvetőbb szükségleteinek kielégítésére szorítkoznak. Biztosítják az élelmet, a vizet, orvosi kezelést és egyéb létfontosságú szolgáltatásokat a vészhelyzetek idején. Mindezeket legtöbbször nemzetközi humanitárius segélyszervezetek biztosítják, mint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) vagy a Vöröskereszt/Vörösfélhold.

Hányan élnek jelenleg menekülttáborokban a világon?

A menekült emberek száma évről évre emelkedik, 2024-ben elérte a 120 millió főt. Közülük a legtöbben, 68,3 millióan a saját hazájukon belül maradva kerestek biztonságot – ők az ún. belső menekültek. A nemzetközi védelemre szorulók túlnyomó többségét pedig a hazájukkal szomszédos országok fogadták be. Hosszú évek óta Szíriát sújtja a világ legnagyobb menekültválsága, ahol 13,8 millió ember kényszerült az otthona elhagyására. 

A menekülők többsége nem menekülttáborokban él, hanem magánszállásokon. A jelentések szerint a menekülteknek világszerte kb. egynegyede él hivatalos táborokban, a többiek főleg városokban élnek. A nagyvárosok több lehetőséget kínálnak az önálló életvitelre és álláskeresésre. A menekültek gyakran elhagyatott középületekbe,  nyomornegyedekbe vagy más, nem megfelelő életkörülmények közé kényszerülnek.

Melyek a legnagyobb menekülttáborok? Milyen körülmények között élnek itt az emberek?

A menekülttáborokat általában gyorsan kialakítják, hogy azonnali segítséget nyújtsanak a rászorulók tömegeinek. Vannak olyan egykor ideiglenesnek szánt táborok is, melyek idővel több százezer menekült ember befogadására is alkalmassá kellett tenni.

Sok menekülttáborban számunkra elfogadhatatlan körülmények között kénytelenek élni az emberek. Olykor nincs sem ivóvíz vagy villany, de legalábbis hiány mutatkozik belőlük. Nem folyamatos az élelmiszer-ellátás, ezért az adagokat vagy korlátozni kell, vagy nagyon egyoldalú étrendre váltani. A túlzsúfolt táborokban a rossz egészségügyi ellátás, a rossz higiéniai körülmények és a tiszta víz hiánya növeli a járványok kitörésének kockázatát. A fizikai problémák mellett a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek mentális egészsége is veszélyben van. Ezek a táborok nem alkalmasak tartós ottélésre.

Sok táborban hiány van képzett személyzetből is, különösen az orvosi és pszichoszociális ellátás terén. A terhes nők és a kísérő nélküli gyerekek különösen veszélyeztetettek a túlzsúfolt menekülttáborokban. Sok beteg embernek sokáig kell várnia a kezelésre, és a nők nem mindig férnek hozzá a megfelelő terhesgondozáshoz. A biztonság, különösen a nők esetében, sok helyen nem garantált, állandóan ki vannak téve a nemi erőszak veszélyének. 

A természeti katasztrófák több táborban is veszélybe sodorták a menekülteket. A bangladesi Cox’s Bazarban például rendszeresen előfordulnak heves esőzések, áradások, viharok és földcsuszamlások monszun idején.

A világ legnagyobb menekülttáborai közül néhány: 

Kutupalong-Balukhali menekülttábor (Banglades)

Elsősorban rohingya menekültek, a mianmari Rakhine állam északi részéből menekülők számára nyitották 2017-ben. Körülbelül 26 tábort foglal magába a létesítmény, amelyek több mint 800 000 embernek adnak otthont.

Bidi Bidi menekülttábor (Uganda)

Ez a menekülttábor 2016 óta fogad be menekülteket Dél-Szudánból és a Kongói Demokratikus Köztársaságból.
Uganda a menekültek egyik legnagyobb befogadó országa, ahol összesen több mint egymillió menekültet és menedékkérőt látnak el a szomszédos országokból. A bidi bidi menekülttelep több mint 200 000 ember szállása. 2017-ben még ez volt a világ legnagyobb ilyen létesítménye.

Dadaab és Kakuma menekülttáborok (Kenya)

A kenyai Dadaab menekültkomplexum az ország menekültjeinek csaknem felét szolgálja ki, és három tábort foglal magában: Dagahaley, Ifo és Hagadera. Ezekben a menekültek többsége 1991-ben érkezett Dadaabba a szomáliai polgárháború elől menekülve.
A Kenya északnyugati részén található Kakuma menekülttábort 1992-ben hozták létre, hogy befogadjon 20 000 kísérő nélküli szudáni gyereket, akik az 1987-es szudáni polgárháború idején szakadtak el hazájukból. Később a tábor kibővült mintegy 100 000 dél-szudáni és 55 000 szomáliai menekülttel, valamint a szubszaharai Afrika régió országaiból, köztük a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Etiópiából, Burundiból, Eritreából, Ugandából és Ruandából érkezett menekültekkel.

Egy időben tízezreknek sikerült kiköltözniük ezekből a táborokból leginkább Nairobi Eastleigh negyedébe, amelyet „kis Mogadishunak” is neveznek, de 2017 után a rendőrség terrorveszélyre hivatkozva visszaterelte a szomáli menekült nagy részét Dadaaba és Kakumába. 

Za’atari és Azraq menekülttáborok (Jordánia)

A Jordánia északi részén található Za’atari a legnagyobb szíriaiak lakta menekülttábor. 2012-ben hozták létre a polgárháború elől menekülők befogadására, és népessége az építésének első évében elérte a 150 000 főt. A Za’atari táborban a megnyitása óta több mint 20 000 születést regisztráltak. Mára a tábor informális várossá fejlődött, amely 32 iskolát, 58 közösségi központot és nyolc egészségügyi intézményt foglal magában.

Az Azraq tábort 2014 áprilisában nyitották meg, hogy fogadják a Jordániába érkezett nagyszámú szír menekültáradatot. Ez a tábor is Jordánia északi részén található, egy sivatagi területen, és közel 40 000 menekült lakja, akiknek több mint fele gyerek.

Jabalia menekülttábor (Palesztína)

A Jabalia egy palesztin menekülttábor, amelyet az ENSZ hozott létre Izrael függetlenségi háborúja után 1948-ban. Neve ellenére manapság egy városi agglomeráció, amely Jabaliától 3 kilométerre északra, a Gázai övezetben található. Ez a legnagyobb menekülttábor palesztin területen, több mint 100 000 lakossal.

A 2024-es izraeli támadások miatt az Izrael–Hamász háború során a menekülttábort „megsemmisültnek” minősítették.

Milyen a tél egy menekülttáborban?

Képzeld el, hogy otthon, megfelelő ruházat vagy akár élelem nélkül kell túlélned a téli szezont. A szíriai menekülteknek ez a valóság. Olyan országokban, mint Irak, Libanon, Jordánia és Egyiptom, papírvékony sátrakból álló táborokban vészelik át a téli hideget, a fagyos esőzéseket. Állandó félelemben élnek, hogy a hó súlyától rájuk zuhannak sátraik. Az ilyen életkörülmények különösen a gyermekeket és az időseket fenyegetik megfázáshoz kapcsolódó, légúti betegségekkel vagy kihüléses halállal.

Tüzelőanyag nélkül a szíriai menekültek télen a gyerekek által összegyűjtött szemetet égetik, ami mérgező. Sokan nyílt tüzet gyújtanak sátraik belsejében, hogy melegen tartsák magukat. Ez komoly tűzveszélyt jelent, mivel a sátrak gyakran gyúlékony anyagokból készülnek, és a túlzsúfolt táborokban egymáshoz közel állítják fel őket. 2022-ben több mint 180 tüzet jelentettek Szíria északnyugati részén található táborokban.

Hogyan tudunk segíteni a menekülttáborokban élőkön?

Ha teheted, támogass egyszeri vagy rendszeres adományoddal olyan szervezeteket, amelyek a világ különböző menekülttáboraiban biztosítják a rászorulók számára az alapvető szolgáltatásokat. Egyes jótékonysági szervezetek tárgyi adományokat is gyűjtenek menekültek számára (például a konzerv- és száraz élelmiszereket, ágyneműket, ruhákat, takarókat és cipőket). Vagy kereshetsz önkéntes munkalehetőséget is náluk. Bármelyik lehetőséget is választod, ne feledd, hogy nem csak a nemzetközi, hanem a hazai, menekülteket segítő civil szervezeteket is támogathatod!