Mi az a menekültstátusz? Hogyan kaphatja meg valaki?

Mit jelent a menekültstátusz?

Egy fogadó ország akkor ismer el valakit menekültként, ha az illető megalapozottan tart attól, hogy származása, vallása, állampolgársága, politikai meggyőződése vagy egy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozása miatt üldözik/üldözni fogják, például mert nő vagy mert meleg.

A státusszal elismert menekülteket a 144 állam, köztük Magyarország által aláírt 1951. évi menekültügyi egyezmény védi. A menekültügyi egyezmény szerint a menekülteknek joguk van többek között a munkavállaláshoz, az oktatáshoz, a lakhatáshoz, az állami segélyhez és támogatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz és a mozgásszabadsághoz a menedéket nyújtó ország területén. A menekültek pedig kötelesek betartani a menedéket nyújtó ország törvényeit.

Mi a különbség a menekült, az oltalmazott, a menedékkérő és a migráns között? 

Mi a menekült meghatározása?

A menekült olyan személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy „meghatározott társadalmi csoporthoz” való tartozása miatt üldözésnek lenne kitéve. 

• Az „üldözés” általában valamilyen súlyos emberi jogsértést jelent, mint amilyen a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, rabszolgaság, testi vagy nemi erőszak, vagy nagyon súlyos diszkrimináció (súlyos hátrányt szenved pl. vallása miatt). 
• A „megalapozott félelem” azt jelenti, hogy bizonyítani tudja, hogy hazatérése esetén üldözés áldozata lenne (például úgy, hogy a meghallgatásán elhangzó történet összefüggő és hiteles). 
• A „meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás” azt jelentheti például, hogy az illetőt azért érné üldözés, vagy azért nem kapna védelmet saját országában, mert nő, mert homoszexuális (saját neme iránt érez vonzalmat), vagy valamilyen olyan tulajdonsággal rendelkezik, amit nem lehet megváltoztatni, vagy amit nem akar elrejteni.
  

Mindaddig, amíg a menekültügyi eljárás le nem zárul, menedékkérőnek nevezzük a kérelmező személyt. A már megszerzett menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzéséig, vagy a menekültstátusz visszavonásig illeti meg a menekültként elismert személyt. A menekültügyi hatóság legalább háromévente vizsgálja felül az erről szóló döntését.

Ki kaphat oltalmazotti státuszt?

Az oltalmazott olyan személy, akinek az esetében fennáll a valós veszélye, hogy az alábbi súlyos sérelmek valamelyikét kell elszenvednie a származási országában: halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, egy fegyveres konfliktus (például polgárháború) keretében alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak, ami komolyan fenyegeti egy civil személy életét vagy személyét, de nem faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy „meghatározott társadalmi csoporthoz” való tartozása miatt (például mert az országában háború dúl és el kellett menekülnie pusztán azért, mert a háborús övezetben lakott, annak ellenére, hogy a harcokban nem vett részt). 

Kik a migránsok?

Migránsnak nevezünk minden olyan külföldit, aki azért hagyta el hazáját, hogy letelepedési szándékkal egy másik országba menjen. 

Ki számít menekültnek? Ki jogosult a menekültstátuszra?

A menekültek azért kénytelenek elhagyni otthonukat, mert szabadságukat vagy életüket veszély fenyegeti. Háború, polgárháború vagy üldözés (üldöztetés) elől menekülnek.

A nemzetközi emberi jogi szabályozás egyik fő dokumentuma, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata magában foglalja, hogy mindenkinek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni.

A belső menekült olyan személy, aki ugyanazon okok miatt hagyja el otthonát, mint a menekült, de származási országában marad, és emiatt nem élvezi a nemzetközi jog védelmét. Ma is milliók vannak például olyanok, akik a háborús frontvonalnak számító ukrajnai területekről kevésbé veszélyes ukrán országrészekben húzódnak meg.

Mit jelent a menekültügyi eljárás?

A menekültügyi eljárás célja annak megállapítása, hogy a menedékkérelmet előterjesztő személy jogosult-e a menekült vagy oltalmazott státuszra, illetve az eljárásban vizsgálják, hogy a kérelmező esetében fennáll-e a visszaküldés tilalma (kiutasítható, kitoloncolható, átadható-e az illető).

A menekültügyi eljárás a menedékkérelem benyújtásával indul meg. A kérelmező az eljárás végén menedékjogot szerezhet. 

Hogyan lehet kérelmezni a menekültstátuszt Magyarországon?

Magyarország területén csak akkor kérhet valaki menedéket a magyar államtól, ha: 

• oltalmazott, 
• menekült vagy oltalmazott kiskorú gyermeke, 
• kiskorú menekült vagy oltalmazott szülője vagy törvényes képviselője, 
• menekült vagy oltalmazott házastársa, ha már a Magyarországra érkezés előtt házasok voltak, VAGY 
• jogszerűen, azaz érvényes úti okmánnyal és a szükséges papírokkal, például vízummal jött Magyarországra és most személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés (pl. őrizet, bűnügyi felügyelet, letartóztatás), intézkedés (pl. elővezetés, előállítás) vagy büntetés (szabadságvesztés, elzárás) alatt áll.

A menedékkérelmet személyesen, szóban vagy írásban, nyitvatartási időben kell benyújtani a menekültügyi hatóságnál.

Ha valaki nem tartózkodik Magyarországon, és menedéket szeretne kérni, akkor annak először egy szándéknyilatkozatot kell benyújtania Magyarország Nagykövetségén Kijevben (Ukrajnában) vagy Magyarország Nagykövetségén Belgrádban (Szerbiában). Ezzel a nyilatkozattal fejezi ki, hogy menedéket szeretne kérni Magyarországtól. Ha a szándéknyilatkozat alapján engedélyezi a menekültügyi hatóság, hogy az illető Magyarországra utazzon, akkor a Magyarországra érkezése után rögtön menedéket kell kérnie. 

Fotó: Hajdú D. András/IRIN

Milyen költségei vannak a menekültstátusz kérelem benyújtásának? 

A menekültügyi eljárásnak nincs díja, ingyenesen lefolytatható.

Menekültstátusz kérelem lépésről lépésre

1. Szándéknyilatkozat benyújtása

A nagykövetség a benyújtott szándéknyilatkozatot és az iratok másolatát el kell küldeni a magyar a menekültügyi hatóságnak. Ha a menekültügyi hatóság meg akarja hallgatni a nyilatkozót, akkor erről a nagykövetség értesíti őt. Ilyenkor újra el kell mennie a nagykövetségre a meghallgatásra, amit telefonon vagy online videóhívással bonyolítanak le. A hívást a nagykövetség és a menekültügyi hatóság szervezni meg, és szükség esetén tolmácsot is biztosítanak.

 2. Szándéknyilatkozat elbírálása

A nagykövetség tájékoztatja a szándéknyilatkozatot benyújtó személyt arról is, hogy a menekültügyi hatóság engedélyezte-e, hogy Magyarországra utazzon. 

3. Beutazás Magyarországra

Előfordulhat, hogy a menekültügyi hatóság engedélyezi a beutazást Magyarországra, de az érintettnek nincsenek olyan dokumentumai (pl. érvényes útlevele), amik a Magyarországra utazáshoz kellenek. Ilyenkor a nagykövetség kiállít egy speciális utazási okmányt. Ezt az okmányt a nagykövetség értesítésétől számított 15 napon belül át kell vennie a nagykövetségen. Az utazási okmány 30 napig érvényes és lehetővé teszi, hogy tulajdonosa egy alkalommal belépjen Magyarországra.

A határon szólni kell a határőröknek arról, hogy menedéket szeretne kérni. A határőrök 24 órán belül elviszik a menekültügyi hatósághoz. A menekültügyi hatóság előtt ismét ki kell jelentenie, hogy menedéket kér. Ezután kezdi a menekültügyi hatóság elbírálni a menedékkérelmet. 

4. Menedékkérelem benyújtása

Miután a határtól a menekültügyi hatósághoz kísérték a kérelmezőt, és ismét kijelentette, hogy menedéket kér, egy zárt helyen szállásolhatják el legfeljebb négy hétre. Ez egy kifejezetten menedékkérőknek fenntartott szállás, amit a menedékkérő nem hagyhat el abban a 4 hétben, amíg az eljárás tart.

A menedékkérelem benyújtásának szabályairól szóló tájékoztatónkat itt éri el letölthető formátumban.

Milyen döntések születhetnek a kérelem beadása után?  

Ha valaki benyújtja a menedékkérelmét, az még nem jelenti, hogy a kérelmező automatikusan menekült vagy oltalmazott státuszt fog kapni Magyarországon. Az eljárás végén a menekültügyi hatóság többféle döntést hozhat: elismerheti menekültként vagy oltalmazottként, és el is utasíthatja a menedékkérelmet. 

Ha a kérelmező szerint a menekültügyi hatóság nem jó döntést hozott, bírósághoz fordulhat a döntéssel szemben. 

Az eljárások során mindig együtt kell működni a menekültügyi hatósággal. 

Milyen szervezetektől lehet segítséget kérni a menekültstátusz kérelmezése során? 

Mindazok, akik kényszerből hagyták el országukat (például háború, kínzás, bántalmazás miatt), vagy ilyen probléma miatt nem tudnak oda visszamenni és külföldiként Magyarország védelmét szeretnék kérni, csak a Magyar Helsinki Bizottságra számíthatnak, ha ingyenes és szakszerű jogi segítséget szeretnének. 

Segítünk azoknak is, akik Magyarországon szeretnék újraegyesíteni családjukat, és azoknak, akiknek alapvető emberi jogai sérülnének kiutasítás miatt. Forduljanak hozzánk bizalommal!