Másfél évig tartották fogva az apát és kisfiát, most strasbourgi jóvátételt kaptak
Ugyan lassan négy éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért. Tegnap tízre kerekedett azoknak a nyertes ítéleteknek a száma az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a panaszosok menedékkérők voltak, és mindőjüket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte sikeresen.
Translation is available for this content
Switch to English
2019 óta eddig kilenc olyan strasbourgi ítélet született, amelyben az Emberi Jogok Bírósága a Magyar Helsinki Bizottságnak a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérő ügyfelei javára döntött. A nyertes ügyek száma ismét bővült a strasbourgi bíróság tegnapi ítélete nyomán.
A tranzitzónákat csak akkor zárta be a kormány, és az ott – akár egy éven is túl – fogva tartott menedékkérőket, családokat és gyerekeket azután engedték szabadon, hogy az Európai Unió Bírósága 2020 májusában kimondta a tranzitzónás fogvatartás jogellenességét.
Előtte öt éven át gyakorlatilag csak a tranzitzónában lehetett menedékjogot kérni Magyarországon. Ezek embertelen konténerbörtönök voltak szögesdrót kerítéssel, fegyveresekkel és őrkutyákkal. Nyáron az elképesztő hőség, télen a hideg tovább keserítette az itt élők életét. Gyakran előfordult az is, hogy a férfiaknak napokon át nem adtak enni, és ahhoz, hogy újra ehessenek, a Magyar Helsinki Bizottságnak kellett közbenjárni a strasbourgi bíróságnál.
2018 nyara és 2020 tavasza között 34 embert éheztettek így a magyar hatóságok a tranzitzónákban. A Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezésére az Emberi Jogok Európai Bírósága minden ilyen esetben (24 alkalommal) azonnali intézkedésként rendelte el, hogy adjanak enni a fogvatartottaknak.
A tranzitzónák nem kapuk voltak a magyar menedékjogi védelemhez – mint azt a kormány ígérte –, a valódi szerepük abban állt, hogy elrettentsék és kifárasszák a menedékkérőket. Úgy bánt velük az állam, mintha veszélyes bűnözők lettek volna. De a bűnös valójában a magyar állam volt. A tompai és röszkei tranzitzóna az ország szégyene lett.
S. AB. és S. AR. kontra Magyarország
Az iráni férfi és 9 éves kisfia 2018 decemberében tudtak belépni a röszkei tranzitzónába. Ott menedékkérelmet nyújtottak be. Előbb tisztességes vizsgálat nélkül tagadták meg tőlük a menedékjogot a hazai hatóságok, majd ki is utasították őket Szerbiába, ahol korábban két és fél évet vártak arra, hogy legálisan léphessenek be Magyarországra. Mivel hazájukban üldözték őket, oda az őket fenyegető veszélyek miatt biztosan nem térhettek vissza, és Szerbiából is könnyen kiutasíthatták volna őket akár Iránba is. Így megfellebbezték a hazai hatósági döntéseket. Erre a hatóságok megtagadták az ételt az apától, és csak azután voltak hajlandók ételt biztosítani neki, hogy erre a strasbourgi bíróság felszólította őket a Magyar Helsinki Bizottság közbenjárására.
Apa és fia ügye elkerült az Európai Uniós Bírósága elé is. Ott az uniós bíróság kimondta, hogy a jogorvoslat nélküli embertelen és megalázó tranztizónás fogvatartás jogsértő. Az ő ügyük is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar kormány kénytelen-kelletlen 2020 májusában felszámolta a tranzitzónákat. A Magyar Helsinki Bizottság iráni ügyfelei csak ezután szabadultak ki, akkor is az utolsók között 2020. május 20-án. Apa és fia 17 hónapig volt bezárva, mintha bűnözők lettek volna.
Aztán végre menedékjogot kaptak, és azóta is Magyarországon élnek.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap kimondta, hogy az állam megsértette az iráni férfi és kisfia emberi jogait. A rendkívüli módon elhúzódó fogvatartás a tranzitzónában jogellenes volt, illetve arra embertelen és megalázó körülmények között, jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül került sor.
Ennek a legújabb ügynek különlegessége, hogy apát és fiát két különböző eljárásban, a menekültügyi és a kiutasítás végrehajtására szolgáló eljárásban is a tranzitzónában (annak két külön szektorában) tartották fogva, különböző jogi indokokkal (utóbbi eljárás alatt, ha lehet, még cudarabb körülmények között). Az Emberi Jogok Európai Bírósága mindkét esetre megállapította, hogy jogellenes fogvatartásnak minősült. A strasbourgi bíróság 17 500 euró igazságos jóvátételt is megítélt a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek.