Magyar-igazság: nemzetközi egyezményt sért a tész

A strasbourgi bíróság ma nem azt mondta ki, hogy a tészre ítélt Magyar Lászlót szabadon kellene bocsátani – de még csak azt sem, hogy egyszer majd mindenképpen szabadon kell őt engedni. Az ítélet lényege az, hogy minden fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok szerint megvizsgálják, hogy indokolt-e még a fogva tartásuk. A tész magyar – immár az Alaptörvénnyel megtámogatott – szabályozása ezt semmilyen formában nem teszi lehetővé, nem biztosít elvi lehetőséget sem a szabadulásra. Így Magyarország a tész kiszabásával megsértette Magyar László emberi jogait. 

A Magyar Helsinki Bizottság már 2009-ben beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz azt kérve, hogy a testület semmisítse meg a tész kiszabását lehetővé tevő rendelkezéseket, mert a tész sérti az emberi méltósághoz való jogot. Beadványunkban hangsúlyoztuk: a társadalom védelme, mint cél a tész intézménye nélkül is elérhető, a társadalomra való veszélyességet ugyanis a feltételes szabadságra bocsátáskor a bíróság minden esetben vizsgálja, és 30 év múltán is dönthet úgy, hogy a szabadságvesztést fent kell tartani. Emellett a tész a büntetés-végrehajtásra is aránytalan terhet ró: olyan rabok szakszerű őrzése, akiknek már nincs vesztenivalójuk, nehéz, veszélyes és egyben rendkívül költséges feladat. Beadványunkról azonban az Alkotmánybíróság 2012. január 1-jéig nem határozott, így az eljárás megszűnt.

Ezt követően a Magyar Helsinki Bizottság kérte az EJEB-től, hogy Magyar László oldalán bekapcsolódhasson az strasbourgi eljárásba. Az EJEB előtt a magyar kormány azzal érvelt, hogy a köztársasági elnöki kegyelem lehetősége Magyarországon azt jelenti: a tészre ítéltek büntetése csökkenthető. Szervezetünk ezzel szemben hangsúlyozta: a kegyelem az államfő egyéni mérlegelésén múlik, a kegyelem megtagadása esetén nincs indokolási kötelezettség, illetve a kegyelemért folyamodóknak semmilyen információ nem áll rendelkezésükre arról, hogy a döntésnél milyen szempontokat vesznek majd figyelembe, mikor „érdemes” először (vagy érdemes-e egyáltalán) kegyelmi kérelemmel élni, ráadásul a kegyelmi gyakorlat teljesen átláthatatlan. A strasbourgi bíróság a kormánnyal szemben a kérelmező ügyvédje és a Magyar Helsinki Bizottság érveit fogadta el, mikor kimondta: a köztársasági elnöki kegyelem nem jelent valódi lehetőséget a szabadulásra.

A strasbourgi bíróság döntésének rövid távon sem csak Magyar László ügyére lehet hatása. 2014. április elején a Szegedi Ítélőtábla felfüggesztett egy büntetőeljárást, és azzal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület állapítsa meg: a tész sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét  – ami a mai ítélet fényében nem lehet kérdéses. Az EJEB döntése így minden bizonnyal azt is előrevetíti, hogy hamarosan egy hazai fórum, az Alkotmánybíróság is kimondja majd: a tész nem felel meg az európai emberi jogi sztenderdeknek.

A büntetés-végrehajtás adatai szerint tavaly évvégén 46 fő tészes elítéltet tartottak fogva Magyarországon, közülük 29 fő volt jogerősen elítélve.