Kutatási jelentés: A digitalizáció hatása a védelemhez való jogra
A Magyar Helsinki Bizottság részt vesz egy európai kutatási projektben, amelynek keretein belül a digitalizáció büntetőeljárási jogokra gyakorolt hatásait vizsgálták Magyarországon. A projekt célja, hogy a büntetőeljárás digitalizációja során a tagállamok figyelemmel legyenek arra, hogy a büntetőeljárási jogok egységesen és maradéktalanul érvényesüljenek az egész EU-ban.
Translation is available for this content
Switch to EnglishA DigiRights projekt keretein belül jogi elemzéssel és empirikus kutatással térképeztük fel a digitalizáció hatásait a védelemhez való jogra és annak alelveire – így a tolmácsoláshoz és fordításhoz, az iratbetekintéshez, a védőhöz és a jogi képviselethez, valamint a tárgyaláson való jelenléthez való jogra.
A nemzetközi kutatást hat EU-s tagországban valósították meg a projektpartnerek (Belgiumban, Észtországban, Horvátországban, Magyarországon, Németországban és Olaszországban), az innen letölthető magyar országjelentést a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai készítették. A jelentés ide kattintva angol nyelven is elérhető.
Az országjelentés főbb megállapításai:
- Gyors digitalizációs folyamat: európai összehasonlításban a magyar büntetőeljárás digitalizációja gyorsan zajlott le.
- A távmeghallgatások bevezetésének egyik fő oka a költséghatékonyság volt, így rendkívül elterjedté váltak Magyarországon. Erős intézményi nyomást fejt ki a távmeghallgatások jelentőségének növelése irányában a büntetés-végrehajtási szervezetrendszer.
- A megkérdezett büntető igazságszolgáltatási szakemberek kezdetben ellenállást tanúsítottak, vagy tapasztaltak a távmeghallgatásokkal szemben, gyakorlati és elvi alapon is, de a technológiai fejlődés és a kényelmi szempontok, gyakorlati előnyök miatt napjainkra egyre inkább elfogadottak szakmai körökben.
- Ugyanakkor a távmeghallgatásokkal kapcsolatosan nem sikerült eloszlatni minden elvi kételyt a szakemberek körében: a bírói érzékelés megváltozása, a közvetlenség elvének sérelme a rendszerbe kódolt probléma, de kihívásokkal teli a terhelt hatékony, érdemi részvétele is az eljárásban, ha távmeghallgatáson keresztül kapcsolódik.
- A tolmács távmeghallgatás útján történő részvételével kapcsolatosan technikai problémák merülnek fel. Emellett a feladatát nehezebben tudja ellátni, ha nem tartózkodik a terhelttel egy helyiségben, nehezíti a tolmácsolást a metakommunikáció lényegi elemeinek elvesztése a videóhívásban.
- Bizonyos kihívások a digitalizációs folyamatokkal kapcsolatosan a mai napig nem megoldottak. Ilyen például a rendszerek nehéz kezelhetősége, ehhez kapcsolódnak esetenként a szakemberek és az érintettek digitális kompetenciáinak hiányosságai. Az, hogy a távmeghallgatás esetén sérül a közvetlenség elve, megoldásra váró kihívás. A kutatás rámutatott a projekt keretein is túlmutató problémákra, ilyen a iratokhoz való védői, terhelti hozzáférés nehezítettsége, de a fogva lévő terhelt iratokhoz való hozzáférése rendkívül problémás, az elektronikus hozzáférésük nagyrészt nem megoldott.
- Bizalmas közlések problémái: A szakemberek és az érintettek nincsenek meggyőződve arról, hogy távmeghallgatás során, annak technikai korlátaiból adódóan az ügyvéd és a terhelt kommunikációja valóban bizalmas jellegű (ügyvédi titok, védelemhez való jog sérelmének lehetősége).
- Elektronikus iratkezelés: Bár az elektronikus iratkezelés jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, továbbra is vannak megoldandó technikai és gyakorlati problémák ezzel kapcsolatosan.
