Jobban tenné a kormány, ha végképp elállna a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésétől
Határidő nélkül elhalasztja az új közigazgatási bíróságok bevezetését a kormány, és holnap be is nyújtja az ehhez szükséges törvénytervezetet az Országgyűlésnek – jelentette be Gulyás Gergely miniszter. A Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől figyelmeztetett az új bírósági rendszer veszélyeire, így megelégedéssel nyugtázza a kormány döntést. Az ország és a polgárok sikere ez, mert maradt még esélye a bíráskodás függetlenségének.
Egyelőre nem látni világosan, a kormány valójában miért halasztja el az új bírósági rendszer 2020. január elsejei bevezetését. Lehetnek akár rossz sejtéseink is. Mindenesetre Gulyás Gergely miniszter nemzetközi nyomásra és az ország érdekeire utalt a mai kormányinfón. Arról is beszélt, hogy esetleg végképp elállnak a bírósági rendszer megkettőzésétől, ha nem sikerül csitítani a kritikákat.
Jó, ha mindenki tudja, kritikák a kezdetektől fogva léteztek, azokat a kormány eddig is ismerte. Egy éve éppen a Magyar Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet elsőként arra,hogy valójában az önálló közigazgatási bíróságok felállításának nincsen semmi elfogadható indoka. Ha csak az nem, hogy a kormányerő – mint ennek számos látványos jelét adta – elégedetlen a bíróságokkal meg az ítélkezés függetlenségével, és a 2018 választások után ki kívánja használni az újabb kétharmados parlamenti többségét, és maga alá akarja gyűrni a bíróságokat.
A nyáron titokban előkészített és decemberben botrányos körülmények között elfogadott törvény megszületése után nem lehetett tovább leplezni: az új szabályozás „túl kevés embernek ad túl sok hatalmat”. Az új rendszer kulcsfigurája az igazságügyi miniszter és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke lenne, és a bírói testületi kontrollnak csak fügefalevél szerep jutott.
A Magyar Helsinki Bizottság minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon felszólalt a bírói függetlenséget veszélyeztető szabályokról. Sokat tettünk azért, hogy a jogász szakmát és a polgárokat is felrázzuk. Sikerült a nemzetközi közvélemény figyelmét is ráirányítani a jogállamellenes manőverre. A kormány számos figyelmeztetést nem hallgatott meg vagy elbagatellizált. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Velencei Bizottság vagy az ENSZ különmegbízottja is hiába kért valós korrekciót és önmérsékletet a kormánytól, csak néhány ponton változtatták meg tavasszal a törvényt, a szabályozás jellege megmaradt.
Újságírói kérésre válaszolva Gulyás Gergely miniszter az ország érdekét nevezte meg, ami miatt a kormány a halasztás mellett döntött. „Önsorsrontás lett volna nem halasztani” – mondta, és azt is szóba hozta, hogy akár az is előfordulhat: nem lesz önálló közigazgatási bírósági rendszer.
A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, továbbra sincs semmi szükség a bírósági rendszer megkettőzésére. Arra pedig végképp nincs szükség, hogy egy olyat hozzanak létre, ahol nem érvényesülhet a bíráskodás függetlensége.
A kormány arra is felkérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne jelöljön senkit a Közigazgatási Felsőbíróság élére, amire jelenleg törvény kötelezi pénteki határidővel. Az államfőnek azonban így is marad fontos dolga: június 26. és augusztus 13. között kell megneveznie jelöltjét az alapvető jogok biztosának posztjára. A múlt héten 35 civil szervezet és 2 egykori ombudsman arra kérte a köztársasági elnököt, hogy a kiválasztás pályázati úton történjék, legyen átlátható, valamint konzultáljanak a jogász szakmákkal és a civilekkel. Ennek érdekében a Magyar Helsinki Bizottság petíciós kampányt indított „Mindenki ombudsmanja” címmel.