Kérdések és válaszok az előzetes döntéshozatali eljárásról és az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazási köréről
Akárcsak az Európai Unió más tagállamaiban, a hazai jogalkalmazásban is számos esetben felmerülhet az uniós jog érintettsége. Az Európai Unió tagállamai a lojális együttműködés elve alapján kötelesek arra, hogy területükön biztosítsák az uniós jog alkalmazását és tiszteletben tartását. Ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy a jogalanyok is ismerjék és érvényesítsék az uniós jogrendszer által garantált jogaikat, illetve eljárási lehetőségeiket. Az uniós jog a nemzetközi joghoz viszonyítva sajátos karakterrel rendelkezik, ugyanis a tagállami joghoz képest elsőbbséggel bír, valamint rendelkezései közvetlen hatályúak lehetnek (azaz bizonyos feltételek fennállása esetén közvetlenül hivatkozhatók a tagállami bíróságok és hatóságok előtt). Az Európai Unió jogrendje tehát tartalmazhat olyan normákat, amelyek nemcsak a tagállamokat kötik, hanem közvetlenül kihathatnak a jogalanyok jogaira és kötelezettségeire.
Ezen sajátosságok megkívánták, hogy az alapvetően gazdasági együttműködésnek induló uniós jogrendszer a tagállamok alkotmányos hagyományaihoz hasonlóan garantálja az alapjogok védelmét. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után ezt a funkciót elsősorban az Európai Unió Alapjogi Chartája tölti be. A Charta köti az uniós intézményeket, illetve a tagállamokat annyiban, amennyiben az uniós jogot hajtják végre. Az említett jogtudatosság fontos, hogy kiterjedjen az alapjogok dimenziójára is, vagyis arra, hogy a jogalanyok adott esetben hivatkozzanak a Chartában garantált jogaikra akár egy uniós, akár egy uniós kötelezettséget végrehajtó tagállami intézkedés vonatkozásában.
A Magyar Helsinki Bizottság által összeállított kézikönyv célja, hogy erősítse a hazai joggyakorlatban az uniós normák alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatos tudatosságot, és hogy a Charta alkalmazásának ösztönzésén keresztül erősítse Magyarországon az alapvető jogok védelmét. Mindezek érdekében a kézikönyv röviden bemutatja az előzetes döntéshozatali eljárás célját, karakterét, kezdeményezésének feltételeit, illetve azt, hogy mik a következményei azoknak a döntéseknek, amelyeket az Európai Unió Bírósága az előzetes döntéshozatali eljárás eredményeként hoz. Ismerteti továbbá a Charta alkalmazhatóságát meghatározó főbb szabályokat mind az uniós, mind pedig a tagállami intézkedések vonatkozásában. A kézikönyv gyakorlati szempontú megközelítéssel, kérdések és válaszok formájában, példákon keresztül kíván hasznos segítséget nyújtani a hazai jogalkalmazók számára.
A kiadvány itt tölthető le:
Kérdések és válaszok az előzetes döntéshozatali eljárásról és az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazási köréről (2024. október)