Eljárás indult ellened a Karmelitánál történtek miatt? Küldj kegyelmi kérvényt a köztársasági elnöknek!

2023. május 3-án este tüntetők csaptak össze rendőrökkel a Karmelitánál. Nagyobbrészt fiatalok, diákok bontották meg az épületet elzáró, sokat kritizált, szimbolikussá vált kordont. A rendőrök előbb könnygázt alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, majd többüket kiemelték a tömegből, egyeseket előállítottak, a hírek szerint voltak olyanok is, akiket bántalmaztak. Több személy ellen büntetőeljárás indult hivatalos személy elleni erőszak miatt, mások ellen pedig szabálysértési eljárás a gyülekezési jogi szabályok megsértése miatt. Ha te is érintett vagy, töltsd le a kérelemmintát, és juttasd el a veled szemben eljáró ügyészség címére!

Miért gondoljuk, hogy indokolt a tüntetőkkel szemben kegyelmet gyakorolnia a köztársasági elnöknek?

A jelenkori magyar politika történetében nem ez az első kordonbontás. Hasonló akcióra először 2007 februárjában került sor, amikor a Fidesz-frakció tagjai a Kossuth téren még 2006 őszén felállított és indokolatlanul sokáig fenntartott kordont szedték darabokra. Orbán Viktor – akkori pártelnök, jelenlegi miniszterelnök – szerelés közben ezt mondta a sajtónak: „alkotmányos jogainkat korlátozzák, mégis csak volt itt egy rendszerváltás […] Vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van határa. Elérkezett az a pont, amikor, ha másnak nem, a képviselőknek példát kell mutatni demokráciavédelemből”. Ugyanekkor Szájer József, akinek az ügye kapcsán 2020 decemberében először húzott kordont a rendőrség a Karmelita Kolostor épülete elé, bejelentette, hogy „polgári engedetlenségi akció” keretében bontják le a kordont, azaz tudatosan szembeszegülnek a formálisan érvényes, de morálisan tarthatatlannak vélt normákkal.

A 2006-os Kossuth téri kordon ugyanúgy szimbolikus jelentőségű volt, mint a Miniszterelnökségnél 2020 óta álló kerítés. A társadalmi elégedtelenséggel és a politikai közösség nem őt támogató része iránti felelősségével szembenézni nem hajlandó, elzárkózó hatalom jelképe. Azé a hatalomé, amely nem akar fontos és kényes kérdésekre válaszolni; akár újságírók, akár tüntetők teszik – tennék – fel azokat.

Márpedig a közoktatás ügye és állapota rendkívül fontos kérdéseket vet fel. Novák Katalin idén áprilisban azt mondta Tolcsván: a gyermekek a családon kívüli idő legnagyobb részét az iskolában töltik el, ahol a pedagógusok segítik őket a tapasztalatok és tudás megszerzésében, ezért különösen fontos, hogyan lehet ezt a hivatást minél inkább vonzóvá és megbecsültté tenni, hiszen az lenne a cél, ha a legelhivatottabbak lennének azok, akik gyermekeink nevelését a szülők mellett a hétköznapokban teljesítik. Úgy fogalmazott, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalokat megszólítsa a pedagógusszakma, és vissza lehessen hívni a pályára azokat, akik valami miatt elhagyták ezt a hivatást.

A május 3-i demonstráció nagyon hasonló célokért szerveződött: egy olyan jogszabály visszavonásáért, amely a Tolcsván megfogalmazott céloknak minden tekintetben ellentmond. Emellett pedig az oktatási rendszer egyéb súlyos problémáinak megoldásáért: az oktatásban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsültségének javításáért, jogaik megfelelő garantálásáért, önálló oktatási tárca felállításáért, a pedagógusok és a diákok túlterheltségének csökkentéséért.

2007-ben a rendőrök nem nyúltak a kordonbontókhoz: hogy azért nem, mert a 2006-os durva túlkapásokból levonták a megfelelő következtetéseket, vagy egyszerűen csak attól tartottak, hogy több tucat országgyűlési képviselővel szembeni intézkedés túlságosan nagy felzúdulást eredményezne, nem tudható. Annyi azonban biztos, hogy 2023. május 3-án, az ilyen kiemelt közhatalmi funkcióval nem bíró diákokkal szemben nem tanúsítottak hasonló türelmet: a kordon védelmében – esetenként aránytalanul súlyos – kényszerítő eszközöket alkalmaztak, többeket előállítottak, többekkel szemben büntetőeljárást indítottak. Ha másért nem, már csak ennek az egyenlőtlen elbánásnak a kiküszöbölése érdekében is indokolt lenne a kegyelmi jogkör gyakorlása.