Mozgásában korlátozott fogvatartott elhelyezési körülményeivel kapcsolatos eljárás

Fogvatartott ügyfelünk járni csak műlábbal, mankóval vagy járókerettel képes. Összesen 431 napot töltött elítéltként börtönben, ahol bár nyilvánvalóan segítségre szorult, semmilyen segítséget nem kapott az intézet személyzetétől és a zárka megválasztásánál sem voltak figyelemmel arra, hogy a lehető legközelebb legyen például a mosdó- vagy a zuhanyzóhelyiséghez. Amikor ezért más intézménybe való átszállítását kérte, megtorlásként még rosszabb körülmények közé került. Az őt ért sérelmek miatt személyiségi jogi pert indított. Az elsőfokú bíróság megállapította a bv. jogsértéseit, azonban ügyfelünk sérelemdíjat mégsem kapott, az ítélet értelmében azért, mert nem tett hivatalos panaszt elhelyezési körülményei miatt. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében ugyanakkor rögzítette: a fogyatékossággal élő fogvatartottól „nem volt elvárható, hogy panaszt emeljen amiatt, hogy az alperes semmibe vette segítségnyújtási kötelezettségét”, így ötszázezer forint sérelemdíjat ítélt mega számára. A másodfokú bíróság arra is rámutatott, hogy a bv. intézet azzal, hogy átszállítási kérelmét követően rosszabb körülmények közé helyezte ügyfelünket, megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényben rögzített megtorlás tilalmát.