PETÍCIÓ Legyen megfizethető a telefonálás a hazai börtönökben! - Írd alá a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) petícióját

Jogerős: a menekültek segítőinek büntetőjogi fenyegetése uniós jogba ütközik 

Translation is available for this content

Switch to English

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) mai jogerős ítélete értelmében az uniós jogba ütközik a menekültek segítőinek büntetőjogi fenyegetése. Az uniós bíróság ma elmarasztalta a magyar államot a menedékjog elfogadhatatlan korlátozása és a menekülők segítésének bűncselekménnyé nyilvánítása miatt. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli az ítéletet. A jogvédő szervezet a büntetőjogi szankciók árnyékában 2018 júliusa óta 1800 menedékkérőnek nyújtott segítséget. 

Az Országgyűlés olyan törvényi rendelkezéseket fogadott el 2018-ban, a menekültek világnapján, amelyek a gyakorlatban lehetetlenné tették a tisztességes menekültügyi eljárás lefolytatását. Börtönnel fenyegették a menedékkérők segítőit, a menedékkérőknek szóló tájékoztatók készítőit, terjesztőit, ahogy azokat is, akik emberi jogi célból határmegfigyelést végeztek. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy egész szervezetekkel szemben büntetőjogi szankciókat szabjanak ki. 

2018 tavaszán összesen három különböző változata született a Stop Soros néven elhíresült javaslatcsomagnak. Ezek mind az egyetlen olyan magyar civil szervezet ellen irányultak, amelyik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) pénzügyi támogatásával 1998 óta nyújt ingyenes jogi segítséget menedékkérőknek. Ez a szervezet a Magyar Helsinki Bizottság. Szintén a Magyar Helsinki Bizottság volt az egyetlen olyan magyar szervezet, amely a rendőrséggel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával kötött megállapodás alapján emberi jogi célú határmegfigyelést végzett több mint egy évtizeden keresztül, 2017-ig.  

A törvény tovább korlátozta a menedékkéréshez való jogot azzal, hogy új elfogadhatatlansági okot vezetett be a menekültügyi törvénybe. Az EUB ezt már 2020 márciusában uniós jogba ütközőnek találta egy magyar bíró által elé terjesztett ügyben, ahol a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a menedékkérő ügyfelet.

Az új törvény megszavazása után világossá vált: az igazságtalan szabályozás a demokráciában elfogadhatatlan célt szolgál, a civil társadalom megfélemlítését. Önkéntesek, jóérzésű állampolgárok, ügyvédek és civil jogvédő szervezetek érezhették úgy, hogy ami emberileg helyes, ráadásul, ami a többi uniós tagországban jogszerű, azt itt tiltja a törvény.

Bár 2019-ben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a menekülőket önzetlenül segítőket nem lehet börtönnel büntetni, nem tette egyértelművé, pontosan mit tilt és mit enged a jogszabály. Ez a homályos döntés ráadásul egyáltalán nem vette figyelembe a Velencei Bizottság 2018-as véleményét, amely a törvény visszavonására tett javaslatot. 

​2019 nyarán a Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordult a törvénnyel, mivel az sérti az gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadságát.

Az Európai Bizottság 2018 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított és közel másfél évig próbálta meggyőzni a kormányt a szabályozás tarthatatlanságáról. Nem járt sikerrel, így az ügy a luxembourgi székhelyű uniós bíróság elé került.

A mai ítélet kimondja:

1) A menekülőket segítők börtönnel való fenyegetése ellentétes azzal az uniós szabállyal, amely előírja, hogy a menekülők kapcsolatba léphessenek és információt, jogi tanácsot kaphassanak civil szervezetektől. Ráadásul a Büntető Törvénykönyv szabályai zavaros megfogalmazásuk miatt is alkalmazhatatlanok.

2) Uniós jogba ütközik az is, hogy minden Szerbián át belépő menedékkérőt csípőből kell elutasítani. Az ítéletnek ez a része aligha lehetett kérdéses, mert a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek perében az EUB már 2020 márciusában kimondta ugyanezt.

„Üdvözöljük az ítéletet. A törvény elfogadása óta a Magyar Helsinki Bizottság 1800 menedékkérőnek segített. Mostantól újra anélkül végezhetjük segítő tevékenységünket, hogy börtönbüntetés fenyegetne minket. Őszintén reméljük, a mostani EUB-ítélet végrehajtását nem akarja a kormány elszabotálni, mint tette ezt korábban többször is. Büszkék vagyunk arra, hogy nem ijedtünk meg a fenyegetéstől, és számos jelentős sikerünket a büntetőjogi felelősségrevonás árnyékában is el tudtuk érni. Így például a tranzitzónák bezárását vagy azt, hogy az önkényes és gyakran erőszakos visszakényszerítéseket a strasbourgi és luxembourgi bíróság is jogsértőnek találta. Az üldözöttek civil segítőinek ma van okuk örömre” – értékelte az EUB mai döntését Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság