Útmutató: az ítélet után mikor kell börtönbe vonulni?

Mi a Magyar Helsinki Bizottságnál azért dolgozunk, hogy egy igazságos, civilizált országban élhessünk, ahol a büntető igazságszolgáltatás eszközeit akkor használják, amikor szükséges, és úgy alkalmazzák, ahogy az az igazságszolgáltatás alapelveinek, a hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelel. 

Ítélet után mikor kell börtönbe vonulni?

Az elítélt a bíróság döntése után behívót kap, amely tartalmazza a bevonulás időpontját, azaz hogy mikor menjen el a megadott büntetés-végrehajtási intézetbe.

A büntetés-végrehajtási törvény 37. §-a kitér arra, hogy bizonyos esetekben azonnali foganatosítás is történhet, ami azt jelenti, hogy az ítélet kihirdetése és a büntetés megkezdése időben egybeesik.

A szabadságvesztés azonnali foganatba vétele, a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítása

§ (1) A bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét

a) rendelheti el, ha annak tartama öt év, vagy ennél súlyosabb, és a bűncselekmény jellegére, az elítélt személyi és családi körülményeire tekintettel alaposan feltehető, hogy a szökésével vagy az elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól kivonná magát,

b) rendeli el, ha azt bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt szabta ki,

c) * rendeli el, ha a szabadságvesztés mellett kiutasítást szabott ki.

(2) Az (1) bekezdés esetén a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától rövid úton büntetés-végrehajtási őr kirendelését kéri, és az elítéltet az őrnek adja át. Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy a büntetés-végrehajtási őr kirendelésének akadálya van, a bíróság az elítéltnek a bv. intézetbe kísérése végett rövid úton a rendőrséget keresi meg.

Mi történik, ha nem jelenek meg a meghatározott időpontban?

A jogerős ítélet kiszabását követően a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának Felhívási Osztálya határozza meg, hogy mikor, és melyik intézetben kell jelentkezni a büntetés letöltésére. Ha az érintett nem veszi át a behívó levelet, vagy nem vonul be a megadott helyre a megadott időben, akkor körözni fogják, és ha elkapják, beviszik a börtönbe. Ekkor az előállítás költségét is az elítéltnek kell kifizetnie. 

Mit kockáztatok, ha nem jelenek meg?

Ez esetben biztosan elveszti a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményét, és a teljes kiszabott büntetését ki kell töltenie a börtönben akkor is, ha a továbbiakban kifogástalanul viselkedik.

Milyen esetekben van lehetőség a halasztási kérelem előterjesztésére?

A szabadságvesztés elhalasztásának lehetőségét a büntetés-végrehajtási törvény 39. §-a szabályozza.

Ennek okai a következők lehetnek:

• az elítélt személyi vagy családi körülményei
• az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti,

Ezen kívül akkor is el kell halasztani a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését, ha az elítélt:

• a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig, vagy
• egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.

Ilyen esetekben külön kérelem nélkül, hivatalból is így kell eljárni. Várandós kismama esetén legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig adható halasztás.

A börtönbe vonulás halasztási kérelem mennyi időre engedélyezhető?

A halasztás az elítélt személyi és családi körülményeire tekintettel legfeljebb három hónapos időtartamra engedélyezhető. Ennek feltétele, hogy a kiszabott büntetés hátralévő része két év, vagy annál kevesebb. 

Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a bíróság három hónapnál hosszabb, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet. A korábban engedélyezett halasztást pedig meghosszabbíthatja. Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti a bíróság halasztást engedélyezhet abban az esetben is, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél hosszabb. Az egészséget veszélyeztető állapot megállapítása a bíróság által kirendelt szakértő által történik.

Fontos az is, hogy a halasztás időtartamát nem a behívó dátumától, hanem a jogerős ítélet kihirdetésétől kell számítani.

Hova és hogyan kell benyújtani a börtönbe vonulás halasztási kérelmet?

A halasztással kapcsolatos kérelmet az első fokon eljárt bírósághoz érdemes benyújtani. A bevonulás halasztása iránti kérelem elbírálása minden esetben a bíróság mérlegelési körébe tartozik. A kérelemet akár azonnal a jogerős ítélet kihirdetését követően is be lehet nyújtani, ebben az esetben az a határozatot hozó bíróság dönt.

A halasztási kérelem kötelező tartalmi elemei:

•   az elítélt neve, születési helye, ideje, anyja neve;
•   amennyiben rendelkezésre áll, iktatási szám;
•   első és másodfokon eljárt bíróság megnevezése és az ítéletek száma, dátuma;
•   a halasztási kérelem okát, ahhoz tartozó dokumentációkat;
•   amennyiben meghatalmazottként, védőként jár el meghatalmazás;
•   értesítési cím (pontos lakcím irányítószámmal, e-mail cím, faxszám)
  
  A bíróság megvizsgálja a kérelem tartalmát, és annak alapján dönt a lehető legrövidebb időn belül. A bíróság köteles indokolni a halasztással kapcsolatban hozott határozatát.

Mi történik, ha elutasítják a halasztási kérelmet?

A halasztási kérelem elutasítása esetén lehetőség van fellebbezést benyújtani. A fellebbezés benyújtása a bevonulásra nincs halasztó hatállyal, vagyis elutasítás esetén a behívóban meghatározott időben az elítéltnek be kell vonulni a börtönbe. Lehetőség van azonban a fellebbezésben a döntésig a szabadságvesztés végrehajtásának függőben tartását kérni, ezt nevezik függőben tartási kérelemnek. Ilyenkor a bíróság megkeresi a büntetés-végrehajtási intézetet, és a fellebbezés elbírálásáig a bevonulást felfüggeszti. Ez azonban csak egy lehetőség, és nem kötelező.

Ha bevonulással vagy más fogvatartással kapcsolatos kérdésére nem talált választ, kérjük, olvassa el bővebb tájékoztatónkat, a Börtön kisokost, vagy írjon nekünk a helsinki@helsinki.hu e-mail címre, vagy postán a Magyar Helsinki Bizottság, 1074 Budapest, Dohány utca 20. II/9., 1242 Budapest, Pf. 317. címre.

Telefonon is kereshet minket hétköznaponként 9-15 óra között: + 36/1 321 4323, + 36/1 321 4327, + 36/1 321 4141.

A Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoporthoz (a FECSKÉ-hez) csatlakozó volt fogvatartottak, a bv. intézetekben fogvatartott emberek hozzátartozói, támogatói és a témában jártas szakemberek az emberséges, tisztességes börtönrendszerért dolgoznak.
A FECSKE abban segít, hogy a bevonulásra várók, a fogvatartottak hozzátartozói, és a különféle hivatású szakemberek tájékoztatást, információt kapjanak a büntetés-végrehajtás állapotáról, működéséről, szabályairól. A tagok emellett a saját tapasztalataikkal, szakértelmükkel közösen tesznek a tisztességes börtönrendszerért, ezáltal egy szolidáris társadalomért.

Az ő honlapjukon is számos olyan fontos és közérthető tájékoztatót találhat, ami nem csak a bevonulóknak, hanem hozzátartozóiknak is hasznos információkat tartalmaz.

Hosszútávon a FECSKE egy önszerveződő mozgalom alapjait kívánja megteremteni és a fogvatartottak érdekképviseletének új formáit kialakítani.