Mik az infláció okai? Hogyan köthető a folyamat a jogállamiság lebomlásához?

2022 novembere óta a magyar a legmagasabb infláció az Európai Unióban. 2023 első hónapjaiban már az uniós átlag két és félszerese volt a hazai pénzromlás, és a többi visegrádi országénál is 7–10 százalékkal volt nagyobb. Nap mint nap keserű tapasztalatokat szerzünk arról, hogy “minden egyre drágább”, és az egyszerű polgárnak a legalapvetőbb kiadások rendezése után egyre kevesebb a szabadon elkölthető jövedelme. Eközben a kormánynak a jogállam ellen indított konok offenzívája is folytatódik. Van-e kapcsolat a mindennapos kenyérgondjaink és a jogintézményeink állapota kötött? Mint írásunkból ki fog derülni: van bizony.

Mi az infláció jelentése?

A latin eredetű szó, az inflatio már a XIX. század óta használatos a köznyelvben a közgazdaságtantól átvéve ‘pénzromlás’ vagy ‘pénzhígulás’ értelemben. A latin főnevet az inflare ‘felfúj’, ‘belefúj’ igéből képezték, tehát az infláció szó szerint felfúvódást jelentett, és eleinte az orvosi szakszó volt. Bár magát a pénzügyi jelenséget régóta ismerik, csak az amerikai polgárháború idején kezdték alkalmazni a kifejezést, amikor a papírpénz látványosan elértéktelenedett a nemesfém tartalmú fizetőeszközökhöz képest.

Az infláció egyszerűen annyit jelent, hogy az adott időpillanatban a pénz kevesebbet ér, mint korábban: az árak emelkedését párhuzamosan a pénz vásárlóerejének csökkenése kíséri.Tulajdonképpen furcsa is éppen a felfújódásról elnevezni a jelenséget, talán szemléletesebb is lett volna a sorvadásról (atrophia) vagy éppen a tepertőről elnevezni (residua lardi liquati). De nem ez történt.

Milyen fajtái vannak az inflációnak? 

Az inflációk fajtáit megkülönböztetjük mértékük és okaik alapján. Mérték szerint alacsony, magas és hiperinflációról beszélhetünk. 

Alacsony infláció

Piacgazdaságokban megszokott jelenség az árváltozás. Az árakat több összetevő befolyásolja, így több faktornak lehet árfelhajtó hatása. Az alacsony, kézben tartott, lépegető inflációt általában egészségesebbnek tekintik, mint a deflációt, az általános árszínvonal csökkenését, azaz az infláció ellentétét. A párszázalékos infláció nem jelent gondot a gazdaság szereplőinek, fel tudnak rá készülni. Az Európai Központi Bank a 2% alatti inflációnál beszél árstabilitásról az euróövezetben. De másutt akár a 3–4%-os sem tragikus, ha egyébként pörög a gazdaság, masszív a növekedés, nem nő a munkanélküliség vagy a munkaerőhiány, és nincsen deficit.

Magas infláció

Ahogyan nincsen pontosan rögzítve, hogy mi minősül alacsony inflációnak, úgy az sincs, mi számít magasnak. A kétszámjegyű inflációt viszont mindenképpen magasnak és károsnak tekintjük, ami már egyértelműen megterheli a gazdaság egészét. Magyarországon 2021 júliusa és 2023 januárja között folyamatosan nőtt az infláció mértéke, vagyis fokozatosan gyorsult az áremelkedés. 2022 májusában lépte át a 10, szeptemberében pedig a 20 százalékot. A helyzetet tovább rontotta a hazai ikerdeficit, a folyó fizetési mérleg és az államháztartás párhuzamos hiánya.

Hiperinfláció

Ez akár 3–4 számjegyű éves pénzromlást is jelenthet. De mondhatni “a határ a csillagos ég”. Sokáig a magyar 1945-46-os hiperinfláció minősült a legnagyobbnak. 1946 júliusában a havi infláció mértéke 4,4 x 100 000 000% volt. A hiperinfláció július 13-án tetőzött: aznap 2,8 x 1000 000 000%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy hónappal előtte, azaz átlagosan ami egy hónappal korábban 1 pengőért lehetett megvenni, ahhoz akkor már 28 000 000 pengő kellett volna. A legendás, sokáig világcsúcstartó magyar hiperinflációt eddig csak a 2008-as zimbabwei múlta felül. 

Mik az infláció alapvető gazdasági okai?

Eredete, oka alapján kétféle inflációról szoktak beszélni: a költségek által generált, gerjesztett és a keresleti kényszer által generált, gerjesztett inflációkról. 

Költségek által generált infláció

Amikor drágulnak az alapanyagok, a szolgáltatások és/vagy a munkabér, azaz emelkednek az árakban realizálódó költségek, akkor az többnyire megjelenik a termék vagy szolgáltatás árában. A kenyér ára drágulhat például a lisztnek, az energiáraknak, a szállítás költségeinek növekedése vagy a munkabérek emelkedése miatt is. 2022-ben Magyarországon mindegyik árfelhajtó hatás érvényesült a sütőiparban. 

Keresleti nyomás által generált infláció

Ilyen helyzet akkor áll elő, ha az adott termékből, szolgáltatásból többen többet akarnak vásárolni, mint korábban. A fizetőképes kereslet növekedésének kulcsszerepe volt a koronavírus-járvány utáni világszerte tapasztalható inflációban. Ezt tovább növelte az is, hogy bizonyos termékek esetében a nemzetközi ellátási láncok és a tengeri szállítás problémái egyenesen csökkentették a korábbi kínálatot is. 

Mik a magas infláció okai Magyarországon?

A magyar gazdaság inflációs szempontból 2021 óta “különúton” jár. Egyrészt már korán inflációs pályára állt, másrészt 2023 első hónapjaiban sem csökkent számottevően a pénzromlás mértéke, így a környező országokhoz képest még kiugróbban magas a hazai infláció.

Évek óta tüzes szakmai és politikai vita folyik az infláció okairól. Mindennek még a jegybank és a kormány közötti véleményharmóniát is sikerült megbontania. Korábban mindkét szereplő kiállt az unortodox gazdaságpolitika mellett, amely meghaladandónak tekintett olyan közgazdasági tételeket, mint például azt, hogy nem lehet egyszerre csökkenteni az inflációt és növelni a reáljövedelmeket. Emellett már csak a kormány áll ki. A kormány még azt sem igen fogadja el, hogy a hazai inflációnak lennének belső okai is. Ők retorikájukban csak külső okokat azonosítanak, ezért beszélnek “háborús inflációról” vagy “Brüsszel megbukott szankciós politikájáról”.  

A kormányon kívül mások látnak belső árfelhajtó faktorokat is a külsők mellett. Leginkább a következő külső és belső okokat szokták emlegetni:

A pandémia után felpörgő nemzetközi keresletnövekedés

A koronavírus-járvány takarékra állította a fejlett világ gazdaságát, számos téren csökkent a kereslet, a költéseket, befektetéseket elhalasztották. A járvány csendesedésével feltámadt a kereslet, miközben sok helyen jelentősen csökkent a munkaerő, nőttek a bérköltségek, termelőkapacitások épültek le, ráadásul a nemzetközi ellátási láncoknak és a nemzetközi áruforgalomnak is számos problémája akadt. Aki gyorsan hozzá akart jutni valamihez, többet kellett fizetnie, mint korábban. Ez mindenütt felfelé nyomta az árakat.

A nyersanyagok, energiahordozók szédületes áremelkedése 

Az újra felpörgő világgazdaságnak megnőtt az étvágya a nyersanyagokra és fosszilis energiahordozókra, amelyeket egyre drágábban lehetett beszerezni a világpiacon. Az energiát és a nyersanyagot importáló országok különösen rosszul járnak. Ilyen ország Magyarország is. Az Ukrajna megtámadására készülő Oroszország mesterségesen is nyomta fel a gáz árát például. Az energiahordozók drágulásának részesedését a 2022-es európai inflációban nagyjából 30 százalékra becsülték. 

A forint látványos leértékelődése

A magyar forintnak nagyon rossz éve volt 2022. Az év végén 9 százalékkal ért kevesebbet az euróhoz viszonyítva, mint egy évvel korábban. De voltak olyan őszi napok, amikor 15 százalékos volt a leértékelődés. Az euróval szemben is erősödő dollárral összevetve még rosszabbul szerepelt a forint. A gyenge forint minden import termék és szolgáltatás árát még inkább megemelte. Ez az élelmiszer- és energiárakban jelentkezett a legdrámaibban.

Az ukrajnai háború

Már Ukrajna orosz megtámadása előtt jelentősen emelkedett a nyersanyagok, energiahordozók és élelmiszerek ára. A háború kitörése után júniusig felgyorsult az áremelkedés, és négy hónap alatt 23%-kal nőtt a Goldman Sachs árupiaci indexe. Igaz, év végére már a háború előtti alá csökkentek az árak.

A hazai mezőgazdaság fekete éve

2022-ben történelmi aszály sújtotta Magyarországot. Csökkent a termeléshez szükséges anyagok aránya is, a legdrámaibb visszaesés a műtrágyánál volt, 15 százalékos. A hazai mezőgazdaság volumene átlagosan 20 százalékkal csökkent, ezen belül a növénytermesztésé 30 százalékkal, az állattenyésztés pedig 6 százalékkal. A hazai kínálat tehát sokat csökkent, egyes termékeknél importtal pótolták, amelyek beszerzését a forint esése is drágította. 

A hazai pénzbőség és lakossági költekezés

A hazai pénzmennyiség (M2) 2020 és 2022 között 50 százalékkal nőtt. Az országban pörgő pénz ekkora növekedése törvényszerűen vezet árnövekedéshez. Még nagyobb probléma, hogy a növekedés mögött nem állt valóságos termelékenységnövekedés, valamint a plusz pénzeket nem innovációra vagy befektetésekre költötték, hanem fogyasztásra. A teljesítmény nélküli “ingyenpénzt” főleg a kormány szórta szét 2021-ben és 2022-nek a parlamenti választások előtti utolsó hónapjaiban. A COVID után világszerte látványosan nőtt a fogyasztás, merthogy a korábban el nem költött pénzeket, megtakarításokat könnyebb kézzel költik az emberek. Nálunk 2022 első hónapjaiban a családi adó-visszatérítés, a 25 év alattiak adómentessége, a 13. havi nyugdíj és a megemelt minimálbér mintegy 1200 milliárd forintos pluszt jelentett a háztartásoknak. 

A vállalatok profitéhsége

Az utóbbi években világszerte feltűnően nőtt a cégek jövedelmezősége, nyeresége, marginja. Ez azt jelenti, hogy az árbevételeikben (szolgáltatásaik és áruik árában) mind nagyobb részt foglal el a profit, mind magasabb a haszonkulcs. Ha erős a kereslet, de szűkül a kínálat (vagy mesterségesen szűkítik le), akkor a cégek “dinamikusan árazhatnak”, azaz a túlárazási veszteség reális kockázata nélkül emelhetik az árukat.

“Az árak emelkedéséhez a vállalatok árazási gyakorlata is széles körben hozzájárult, ami a vállalati profitok jelentős emelkedésében is tetten érhető” – ez nem valamelyik baloldali közgazda írta, hanem a Magyar Nemzeti Bank 2023. márciusi inflációs jelentése tartalmazza. De a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is hasonló állásponton van. Ezt az inflációs tényezőt nem lehet ársapkákkal, hatósági árakkal letörni, a valódi megoldás a kínálatbővítés és a verseny erősödése lesz majd.

Az elhibázott gazdaságpolitika

A magyar államadósság 2020 óta másfélszeresére növekedett. Az infláció viszont csökkenti az államadósságot. A választások előtt kiöntött pénzeket a kormány igyekezett mihamarabb visszaszerezni a költségvetésnek, ezért sem hagyott fel a fogyasztásnövelő politikájával. A populista gazdaságpolitikában sokáig a jegybank is partnere volt a kormánynak. A drámai forintgyengülés mégis arra késztette az MNB-t, hogy a fékre lépjen. Erre a kormány egyelőre nem hajlandó.

Bizalomhiány

A gazdaság szereplőinek csökkenő bizalma a kiszámítható jövőben is hozzáteszi a magáét a magas inflációhoz. Ha a szereplők a keresleti oldalon úgy kalkulálnak, hogy a jövőben még magasabb árakkal kell számolniuk, és ha a kínálati oldalon nem bíznak a jövőben, akkor a vevők hajlandóak lesznek a magasabb árakat is megfizetni, az eladók pedig beépítik inflációs várakozásaikat az árakba.  

Jogállamiság és infláció: hogyan kapcsolódik egymáshoz a kettő? Mit hozhat a jövő?

Éppen ennél az utolsó inflációs tényezőnél kapnak leginkább szerepet a hazai jogállamisági gondok. A jogállam elleni kormányzati támadások nyomán megcsappan a bizalom, megnehezedik a tisztességes verseny. A gazdaságot egyre kevésbé a piaci folyamatok uralják, hanem a “piacon kívüliek” (például a politikaiak).

Danyi Pál közgazdász szerint is “az uniós pénzek visszatartása a legkomolyabb bizalmatlansági faktor. Mintegy 3000 milliárd forintról beszélnk, aminek a helyzete még teljesen bizonytalan.” Márpedig az uniós pénzeket a kormány jogállamrombolása miatt tartják vissza, ami mindaddig így is marad, míg az uniós szervek érzékelhető javulást nem tapasztalnak ezen a téren.

Komoly vita folyik arról szakmai, hát még politikai szereplők között, hogy ki lehet a felelős a kiugróan magas hazai inflációért. Surányi György volt jegybankelnök szerint például a 20 százalék feletti infláció felével a kormánynak kellene elszámolni. De Lehmann Kristóf, az MNB igazgatója 2022 februárjában még semmi szerepét nem látta a hazai monetáris és fiskális politikának a felpörgő inflációban. Azóta a Matolcsy György MNB-elnök már más húrokat penget, és a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját kárhoztatja. Igaz, ő még nem tart ott, hogy kapcsolatot lásson a megroggyantott jogállam és a magas infláció között.

Nem így a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF 2022 novemberi közleménye egyértelművé teszi, hogy az átláthatóság és a korrupcióellenes keretrendszer megerősítése javítani tud az üzleti környezeten és a közkiadások hatékonyságán. A valutaalap abban bizakodik, egyúttal arra biztatja a kormányt, hogy az EU-s szervekkel történő egyezkedés során vigye végig a szabályozási és intézményi reformokat a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlenségének és a korrupcióellenes keretnek a megerősítése érdekében. Ezek olyan területek, amelyeken “az elmúlt években a megítélés mutatói elmaradtak az uniós versenytársaktól”.  

Vagyis az IMF is úgy látja, az EU meggyőzése és a jogállamiság visszaépítése nélkül nem képzelhető el hatékony inflációellenes politika. Ha nincsenek a kormánytól független alkotmányos szereplők, úgy a gazdaság szereplőinek piaci függetlensége is veszélybe kerül. Ezt bizonyítja Magyarország példája is.