Időtlen idők után végre személyesen egyeztettek a civilekkel

Hosszú évek után először nyílt lehetőségük a civil szervezeteknek arra, hogy véleményezhessék egy készülő jogszabály tervezetét és személyesen is egyeztethessenek a döntést előkészítő minisztériummal. A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából kulcsfontosságú igazságügyi reform kapcsán érdemi párbeszédet folytatott a magyar kormány képviselőivel. A civil szervezetek bíznak benne, hogy a kormány megfontolja a módosítási javaslataikat, hiszen a bírói függetlenség helyreállítására nem csak az uniós források, hanem az igazságos ítélkezés érdekében is szükség van.

Kádár András Kristóf (MHB), Farkas Erika (MHB), Vig Dávid (AIM), Demeter Áron (AIM), Hacsi Gábor (AIM) és Kovács Ágnes (Ekint) az egyeztetés előtt

 

A kormány január 18-án hozta nyilvánosságra, majd bocsátotta társadalmi egyeztetésre a bíróságokkal kapcsolatos törvénycsomag tervezetét. A módosítások elengedhetetlenek ahhoz, hogy az uniós intézmények által a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolt úgynevezett szupermérföldkövekben meghatározott követelmények teljesüljenek, és így Magyarország hozzájusson a befagyasztott uniós pénzekhez. Az EU összesen 27 szupermérföldkövet határozott meg, amelyeket a kormánynak maradéktalanul végre kell hajtania ahhoz, hogy bármilyen kifizetésre sor kerülhessen. Ebből négy érinti a bíróságokat.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös véleményt nyújtott be, amelyből kiderül, hogy a tervezetet számos ponton módosítani kell ahhoz, hogy minden követelmény teljesüljön, vagyis az jelenlegi formájában nem felel meg az elvárásoknak.

Az EU azt is előírta, hogy a kormánynak kötelező széles körben egyeztetnie a módosításokról, így a szakmai és civil szervezeteket is be kell vonnia a folyamatba. Ennek eleget téve az Igazságügyi Minisztérium (IM) február 8-án délután egyeztetett a három civil szervezettel. Az egyeztetésen a IM-et négy államtitkár, köztük a parlamenti és az uniós ügyekért felelős, és egy titkárságvezető képviselte.

A szakmai egyeztetésen a civil szervezetek szóban is ismertették a javaslattal kapcsolatban megfogalmazott észrevételeiket és kritikáikat. Elmondták, hogy bár vannak olyan elemei a mérföldköveknek, amelyeknek a törvénytervezet megfelel, bőven akadnak olyanok is, amelyek esetében a kormány csak a formális teljesítésre törekedett, más esetekben pedig egyáltalán nem tett eleget a vállalásoknak.  

A felek egyetértettek abban, hogy a korábbinál jóval szélesebb hatás- és feladatkörrel felruházott Országos Bírói Tanács (OBT) elindításához szükség van egy átmeneti időszakra (hasonlóan az Integritás Hatósághoz), amikor egy már működő és kellő kapacitással bíró szervezet személyi és szervezeti támogatást nyújt a bírói tanács számára. A civilek azt is jelezték, hogy problémásnak tartják, hogy az OBT csak augusztus 1-jével választhatna elnököt, és javasolták, hogy erre a lehető legkorábban lehetőségük legyen. 

Az IM elismerte, hogy a tervezet nem szünteti meg azt a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, mivel a közhatalmi szervek a tisztességes eljárás sérelmére hivatkozással a jövőben is előterjeszthetnek alkotmányjogi panaszt. A civilek jelezték, hogy a tervezet ebben a formában nem felel meg a vállalásoknak, és valódi megoldást csak a panaszlehetőség Alaptörvényben történő kizárása jelentene. 

Hosszabb vita alakult ki arról, hogyan kell értelmezni az OBT döntési kompetenciájának megerősítésére vonatkozó vállalásokat. A civil szervezetek szerint az felel meg a szupermérföldkövekben foglaltaknak, ha a bírák teljes körű véleményt mondhatnak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára pályázó jelöltek alkalmasságáról, és nem pusztán a törvényi feltételek (például a kellő idejű szolgálati jogviszony megléte) ellenőrzése a feladatuk. Azt is kiemelték, hogy összhangban a mérföldkő előírásával, az objektív feltételek között kell rögzíteni a függetlenség, pártatlanság, az integritás és feddhetetlenség követelményét, és az OBT kötelező erejű véleményének ezekre a kritériumokra is ki kell terjednie. A kormány képviselői elmondták, hogy szerintük ez a megoldás egy merőben új rendszer bevezetését jelentené, amit nem vállaltak, illetve a parlament hatáskörének szűkítésével, elvonásával járna. Ebben a kérdésben sem közeledtek az álláspontok.

A civil szervezetek egy másik hangsúlyos kritikája, hogy a tervezet ahelyett, hogy az előírásoknak megfelelően teljesen megszüntette volna azt a lehetőséget, hogy az alkotmánybírák rendes bíróvá történő kinevezésük után kérésükre automatikusan a Kúriára kerülhessenek, ezt a jogot a jelenlegi AB-tagok esetében fenntartja, és csak a jövőre nézve kívánja megszüntetni. Az IM képviselői azzal érveltek, hogy a mostani alkotmánybírák esetében ez szerzett jogok elvonásával járna, hiszen ők abban a tudatban kérték a bírói kinevezésüket, hogy alkotmánybírói megbízatásuk végével a Kúriára kerülhetnek. A civil szervezetek elmondták, hogy ez az érvelés elfogadható a bírói kinevezésekkel kapcsolatban, de nem alkalmazható a Kúriára történő beosztással kapcsolatban, és ismét jelezték, hogy amennyiben nem zárják ki annak a lehetőségét a mostani alkotmánybírák esetében is, úgy a tervezet ezen pontja sem felel meg a vállalt kötelezettségnek. 

A korábbi évekhez képest fontos fejlemény, hogy lehetőség volt a tervezet fontosabb csomópontjait és azokkal kapcsolatos álláspontokat átbeszélni. Szomorú ugyanakkor, hogy erre kizárólag uniós nyomásra került sor, ahogyan az is, hogy ez kivételes pillanatnak számít három, a bírói függetlenséggel foglalkozó magyar civil szervezet életében. A társadalmi és szakmai egyeztetésnek minden normálisan működő jogállamban magától értetődőnek kellene lennie.

A szupermérföldkövekben meghatározottak pontos teljesítése létfontosságú a bírói függetlenség megerősítéséhez, még akkor is, ha önmagukban nem tudják teljes mértékben helyrehozni az évek alatt a magyar igazságszolgáltatási rendszerben okozott károkat. 

A civil szervezetek őszintén remélik, hogy a kormány megfogadja a módosítási javaslataikat, és egy olyan verziót nyújt be a parlamentnek, amely maradéktalanul eleget tesz a kormány által vállalt kötelezettségeknek, mert a tervezet a jelenlegi formájában nem felel meg azoknak.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság