Európa Tanács: Legyen vége a veszélyhelyzetnek, számolják fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt!

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Monitoring Bizottságot működtet, amely a 46 tagállamában időről időre felülvizsgálja a demokrácia és jogállam állapotát, az emberi jogok helyzetét. Mivel az utóbbi években több egyértelmű jelzés érkezett arról, hogy a magyar állam nem az Európa Tanács Alapokmányában foglalt alapelvek szerint működik, így a magyar helyzetet „szoros megfigyelés” alá vették. Ez azt jelenti, hogy két jelentéstevő (az észt Eerik-Niiles Kross és a görög George Papandreou raportőr) többször vizsgálódott Magyarországon is. Öt törvényről kérték ki a Velencei Bizottság, az Európa Tanács független alkotmányjogi tanácsadó szervének szakvéleményét. Ezentúl konzultáltak a haza közélet szereplőivel, a kormány képviselői mellett civil szervezetekkel, köztük a Magyar Helsinki Bizottsággal is. 

A Monitoring Bizottság a raportőrök jelentése alapján készített állásfoglalás-tervezetet, amit szeptember 30-án hagyott jóvá a Parlamenti Közgyűlés.

Az állásfoglalás indokolásának végkövetkeztetése szerint „Magyarországon az elmúlt években jelentősen leromlott a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelmének minősége. Az egymást követő alkotmányos és választási reformok felhalmozódó hatásának eredménye lett a kormányzó többség hatalomkoncentrációja. A demokratikus intézmények felügyeleti és elszámoltathatósági képessége meggyengült, miközben a személyi kinevezések és a jogalkotási eljárások átpolitizáltsága aláásta a pluralizmust [a demokratikus sokszínűséget] és az átláthatóságot [az állam működésének átláthatóságát]. Az alkotmányos fékek és ellensúlyok gyengülése aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét, és jelentősen meggyengült a korrupcióellenes küzdelem képessége. Ugyanakkor a média és a civil társadalom kritikus vagy független szereplőit peremre szorították.” 

Az általános – és már köztudomású – válságjelenségek felsorolásán túl a PACE több konkrét lépésre szólítja fel a kormányerőt. Ezek közül a legsürgetőbbek:

• Az állam hajtsa végre a strasbourgi bíróság ítéletét, és teljes mértékben garantálja  a bírák véleménynyilvánítási szabadságát az igazságszolgáltatást érintő közérdekű ügyekben.
• Biztosítsa, hogy az Alkotmánybíróságra, a vezető bírói állásokba és a független felügyeleti szervekbe történő parlamenti kinevezések ne politikai alapon történjenek.
• A PACE-t mély aggodalommal tölti el, hogy 2020 óta különleges jogrend van Magyarországon. Mindez lehetővé teszi a kormánynak, hogy olyan rendeleteket hozzon, amelyek felülírják a rendes törvényeket, és tovább rontsa a parlamenti felügyeletet. A PACE arra sürgeti a magyar hatóságokat, hogy jóval a mostani választások előtt vessenek véget a „veszélyhelyzetnek” nevezett különleges jogrendnek. 
• A PACE felidézi 2022-es határozatát, amely szerint „a jelenlegi választási keretrendszer nem biztosít egyenlő versenyfeltételeket a tisztességes választásokhoz”. Ezért a 2026-os választások után átfogó választási reformot javasol, amelynek előkészítésébe a tudományos műhelyeket és civil szervezeteket is vonják be.
• A PACE-t mélyen aggasztja a magas szintű korrupció kezelésére irányuló politikai akarat hiánya. Ezért felszólítja a magyar hatóságokat, hogy haladéktalanul engedélyezzék a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) jelentéseinek közzétételét, amelyek a legfelsőbb vezetői tisztségekben, valamint a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek korrupciómegelőzésével kapcsolatos megfelelést értékelik.
• A kormányerő szüntesse meg a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően módosítsa „az átláthatósági törvényjavaslatot”.

A Magyar Helsinki Bizottság elvárja, hogy a közgyűlés döntései ne maradjanak puszta figyelmeztetések, hanem kézzelfogható lépésekhez vezessenek a jogállam és az emberi jogok védelmében.