Észrevételeink az Európai Bizottsághoz benyújtandó Helyreállítási Tervezethez

Az Európai Unió az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) bevezetésével plusz forrásokat ad az uniós tagállamoknak, hogy a koronavírus járvány következményeit enyhítsék és hosszútávon fenntartható fejlődési pályára állítsák az országot. Magyarországnak közel 6 000 milliárd forintos keret áll a rendelkezésére. Ennek az óriási összegnek az elköltését a kormánynak elvileg társadalmi egyeztetések során kellett volna megterveznie. Az egyeztetés hiányára közel hatvan szervezettel közösen már 2021 elején felhívtuk a kormány figyelmét. Végül 2021. április 16-án a kormány nyilvánosságra hozta 430 oldalas tervezetét – a társadalmi egyeztetésre 14 napot hagyva. Április 25-én, 5 nappal a részletes tervek leadási határideje előtt, Gulyás Gergely miniszter arról beszélt egy rádióműsorban, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott anyagban szereplő közel 6 000 milliárd forintos terv helyett végül egy másikat fognak beadni, amiben 2 500 milliárd forintnyi beruházásra tesznek javaslatot. Ez a szűkített tervezet a mai napig nem nyilvános. Mivel mindenképpen példátlanul jelentős összegekről van szó, a Magyar Helsinki Bizottság így is fontosnak tartotta, hogy írásban véleményezze azon pontokat, amelyekkel kapcsolatban évtizedes tapasztalatokkal rendelkezünk. A benyújtott véleményünket alább teljes terjedelmében itt is közzétesszük.

Előzetes megjegyzés az egyeztetés hiányosságairól

Előzetesen megjegyezni kívánjuk, hogy bár a HET Tervezet 393. oldalán az szerepel, hogy 467 partnerszervezetet keresett meg konzultációs célból a kormány, azonban ezen szervezetek listáját nem hozta nyilvánosságra a HET publikálásakor a kormányzat. A 395. oldalon szereplő tájékoztatás szerint ebből 59 szervezet adott le „értékelhető észrevételt” valamely komponensre, ebből 8 valamilyen önkormányzat. A J komponenssel kapcsolatban az ugyanezen oldalon szereplő táblázat szerint egyetlen egy szervezetnek sem volt semmilyen észrevétele. Hogy pontosan ki is ez a 467 szervezet már csak azért is érdekes, mert a J Komponens egyebek mellett a korrupcióval és a bíróságok függetlenségével foglalkozik, miközben se a korrupcióellenes kérdésekkel (TI Magyarország, K-Monitor), se a bíróságok függetlenségével (Magyar Helsinki Bizottság, Amnesty International Magyarország, Eötvös Károly Közpolitikai Intézet) foglalkozó szervezetek nem voltak az előzetes konzultációra meghívott szereplők között. Annak ellenére sem vonták be ezeket a szervezeteket, hogy például a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország több alkalommal is találkozót kért az Igazságügyi Minisztériumtól a bíróságok függetlenségével kapcsolatos konstruktív észrevételek megosztása érdekében.

Ebben a körben szintén meg kell jegyezni, hogy 2021. február 9-én több mint 60 civil szervezet fordult közös levélben az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárhoz jelezve, hogy „az Európai Unió következő költségvetési ciklusában, illetve a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv keretében Magyarországnak jutó uniós támogatások felhasználásáról folyó társadalmi egyeztetés jelen formájában nem biztosít valódi konzultációs lehetőségét a társadalom szereplői számára.” Az aláírók azt kérték az államtitkártól, hogy „tegye lehetővé a civil szervezetek és szakmai közösségek minél szélesebb körű és érdemi részvételét” – azonban nemhogy ez nem történt meg, de még választ sem kaptak a civil szervezetek a mai napig.

A valós társadalmi konzultáció hiányát ennél is egyértelműbben mutatja, hogy az elmúlt napok sajtóhírei szerint a kormány végül nem a jelen dokumentumban szereplő összegekre és beruházásokra vonatkozó tervet fogja beadni, miközben semmilyen részletet nem hozott nyilvánosságra az új tervvel kapcsolatosan. Mivel arról, amit nem hoz nyilvánosságra a kormány, véleményt sem lehet formálni, ezért alábbi észrevételeink és konkrét javaslataink az egyedül elérhető, 2021. április 13-i dátummal ellátott, de április 16-án nyilvánosságra hozott HET Tervezetben szereplő információkra reflektálnak.

Tartalmi észrevételek

Azzal a J Komponensben található három reformmal kapcsolatban (1., 2. és 5. reform), ahol a Magyar Helsinki Bizottság a véleményalkotáshoz megfelelő kompetenciával bír (az ügyészség együttműködési rendszereinek magasabb szintre emelése, a bírói függetlenség megerősítése és az adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamat támogatása), először is le kell szögezni, hogy nem reflektálnak az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus ajánlásokra. Ez a hiányosság még egyértelműbbé válik az egyes ajánlásokat megalapozó szemeszterbeli megállapítások fényében.

Az ügyészség együttműködési rendszereinek magasabb szintre emelése: A 2019-es európai szemeszter 4. országspecifikus ajánlása szerint meg kell erősíteni a korrupcióellenes keretet, „többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása révén”. Az ezt megalapozó érv szerint „bár úgy tűnik, hogy az alacsony szintű korrupcióval szembeni küzdelmet célzó intézkedések némi sikerrel jártak, még mindig hiányoznak azok a határozott intézkedések, amelyek alapos gyanú esetén a magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével kapcsolatos korrupció üldözésére irányulnának. Aggodalomra ad okot a vizsgálatok lezárására vonatkozó döntésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság kérdése, mivel nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslat az ilyen döntések megtámadására. A korrupció megelőzését a közintézmények által alkalmazott korlátozások, például az információhoz való hozzáférésért felszámított, visszatartó erejű díjak is akadályozzák.”

Egy új ügyészségi informatikai rendszer bevezetésének, amely az ügyészségen belüli kommunikációt és ügykezelést tenné hatékonyabbá, lehet ugyan pozitív hatása, de semmilyen módon nem fog hozzájárulni a közérdekű adatokhoz való hozzáférés javításához, ahogy a korrupciós ügyek kivizsgálására irányuló politikai akarat hiányát sem fogja megváltoztatni. Mivel még a nyomozások érintettjeinek sincs hozzáférése az ügyészség ügykezelésével kapcsolatos dokumentumokhoz, az úgynevezett „házi iratokhoz”, így a tervezett új rendszer által kezelt dokumentumok teljesen elérhetetlenek lesznek a köz számára, vagyis a beruházásnak semmilyen relevanciája nincs az ajánlás egyik meghatározó elemével, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés javításával kapcsolatban. Önmagában egy ügykezelő szoftver szintén semmiben nem járul hozzá ahhoz, hogy megszülessen a politikai akarat bizonyos típusú korrupciós ügyek feltárására.

Kutatás, workshopok és konferenciák a bíróságok függetlenségével kapcsolatban (4 éves projekt): A 2019-es európai szemeszter 4. országspecifikus ajánlása szerint a korrupcióellenes keret megerősítése érdekében az igazságszolgáltatás függetlenségét is meg kell erősíteni. Az ezt megalapozó okok szerint „az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek[re] és ellensúlyok[ra] […] további nyomás nehezedik a rendes bírósági rendszerben. Az Országos Bírói Tanács számára egyre nagyobb kihívást jelent az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek az ellensúlyozása.”

Kutatások elkészítése és ezek eredményeit feldolgozó szakmai workshopok, konferenciák megszervezése segíthet ugyan az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kihívások jobb megértésében, azonban elég valószínűtlen, hogy ezen tevékenységek érdemben hozzá tudnának járulni azon akut strukturális problémák, egyéni döntések és problematikus jogalkotási lépések orvoslásához, amelyek létrehozták a 2019-es európai szemeszterben pontosan leírt helyzetet. A Kúria elnökének tavalyi megválasztása az Országos Bírói Tanács elsöprő, 13-1 arányú ellenvéleményével szemben feltűnő példáját adja a bírói vélemények semmibevételének.

Annak ellenére, hogy számtalan hazai és nemzetközi szervezet többször figyelmeztetett arra, hogy – egyebek mellett – az OBH elnökének rendkívül széles jogkörei és az OBT elégtelen ellenőrzési eszközei egyensúlyhiányt teremtenek és aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét, semmilyen ezt orvosló jogszabályváltozást nem kezdeményezett a kormány és nem fogadott el az Országgyűlés az elmúlt évek bírósági rendszert érintő módosításai során. Ebben a politikai kontextusban a javasolt kutatási projekt nyilvánvalóan nem több látszattevékenységnél, ami egyedül azt a célt szolgálja, hogy ki lehessen pipálni a tervezéskor az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó ajánlásokat.

Az adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamat támogatása: A 2019-es európai szemeszter 4. országspecifikus ajánlása szerint javítani kell „a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát a hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekeltek bevonása, valamint a rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatok révén.” A 2020-as európai szemeszter 4. országspecifikus ajánlása szerint biztosítani kell „a szociális partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba.” Utóbbi ajánlás indokaként a szemeszter a következőket tartalmazza: „Az elmúlt években nem vonták be megfelelő mértékben a szociális partnereket a szakpolitikai kezdeményezésekbe és a végrehajtásba, ami gyengítette a politikai döntéshozatal minőségét és kiszámíthatóságát, és növelte a szakpolitikai hibák esélyét. A konzultációkat és a hatásvizsgálatokat ismételten megkerülték olyan külön jogalkotási eljárásokkal, mint az egyéni képviselői indítványok és a sürgősségi eljárások. Az érdekelt felek bevonása a kormányrendelettel történő döntéshozatal jelenlegi rendszerében tovább gyengült.”

A Tervezetben szereplő „reform” (200 fő részére adatvizualizációs képzés az elfogadott jogszabályok vizualizációja érdekében, illetve a „szigetszerűen rendelkezésre álló adatbázisok és ráépített adatmodellek fejlesztése”) nyilvánvalóan semmiben nem tud hozzájárulni az ajánlásban megfogalmazottak teljesítéséhez. Beszédes, hogy az egész „reform” kapcsán egyetlen ponton jelennek meg a szociális partnerek: az elkészült adatvizualizációkkal kapcsolatban, mint fókuszcsoportok.

Javasolt tevékenységek

Számos aktuális problémát egész egyszerűen nem tud kezelni egy olyan pénzügyi terv, mint a HET. A problémák jó részének megoldása ugyanis nem több éven át tartó jelentős összegű beruházásokat, hanem politikai akaratot és/vagy viszonylag egyszerű és egyértelmű jogszabályváltozást igényel (ilyen például a szintén a 2019-es európai szemeszterben felvetett probléma, miszerint „a korrupció megelőzését […] például az információhoz való hozzáférésért felszámított, visszatartó erejű díjak is akadályozzák”). Ugyanakkor vannak olyan beruházások, amelyek valóban érdemben hozzá tudnának járulni az európai szemeszterek országspecifikus ajánlásainak végrehajtásához.

a) Az OBT és az egyéb bírói önigazgatási szervek továbbra sem rendelkeznek önálló költségvetéssel és infrastruktúrával. Az OBT még a honlapját is a tagjainak saját önkéntes felajánlásaiból tartja fent. A HET források egyik értelmes elköltési módja lenne az OBT és más, helyi szinten működő bírósági önigazgatási testületek működését garantáló pénzügyi- és humánerőforrás biztosítása, hogy ezen testületek ne az általuk ellenőrizni rendelt szervezetek és személyek kegyétől függjenek a mindennapi működésük során.

b) A közérdekű információkhoz való hozzáférést, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét és az igazságszolgáltatás működésébe vetett közbizalmat erősítendő ki lehetne építeni a bírósági tárgyalások nyilvános közvetítésére alkalmas informatikai rendszert. Adatvédelmi megfontolásokból az ilyen közvetítéseket az olyan ügyekre kell korlátozni, ahol az egyik peres fél az állam vagy valamilyen közigazgatási szerv (például közigazgatási perek vagy olyan polgári perek, amelyek állami szereplőket érintenek), és nyilvános közvetítésnek csak a nem-állami peres fél kérelmére lenne helye. Természetesen meg kell teremteni annak a jogi lehetőségét is, hogy az eljáró bíró megtiltsa a közvetítést, amennyiben azt bizonyos körülmények miatt indokoltnak látja. A közérdekű adatokkal kapcsolatos perek közvetítése például fontos eszköze lehetne a közvélemény tájékoztatásának és a közérdekű információkhoz való hozzáférés biztosításának, és arra ösztönözhetné az érintett szerveket, hogy maguktól is a lehető legszélesebb körben biztosítsák a köz számára releváns információk hozzáférhetőségét.

c) A független és pártatlan ítélkezés biztosítása érdekében be kell vezetni egy előre rögzített, átlátható és automatizált ügyelosztási rendszert. Ennek érdekében egy informatikai fejlesztés keretében létre kell hozni egy olyan rendszert vagy felületet, amely emberi beavatkozás nélkül biztosítja az automatikus ügyelosztást minden bíróság előtt indult ügyben. Az ügyelosztásra vonatkozóan felállított informatikai rendszernek azt is biztosítania kell, hogy minden konkrét ügyben a felek számára visszakövethető és bármikor lekérdezhető legyen, hogy az ügyet tárgyaló bírót/bírói tanácsot mikor és az ügyelosztási rend mely szabályainak alkalmazása révén rendelték ki, ideértve azt az esetet is, ha az ügyben eltértek az ügyelosztási rendtől.